“Meghalt Mátyás király, oda az igazság!” – kiálta fel a nép a nagy király halálával.

S Mátyás király azóta még mindig nem támadt fel.
Hogy is támadna fel, mikor olyan mélyen eltemettük!
Egész Magyarországot, mit ő fölépített, romba döntve,
sírja fölé hordtuk az alá temettük; – még most is temetjük.

Így kezdi Jókai Mór: A fekete sereg c. történeti elbeszélését.
Mi a helyzet napjainkban? Országszerte dúl a reneszánsz őrület! Pedig Hunyadi Mátyásra kellene emlékeznünk!

Lotz Károly: Hunyadi Mátyás képmása (Pannonhalmi Főapátság)

De mi is az a reneszánsz? Újjászületés? Vagy valami más ez a mostani? Hol van belőle Mátyás? Hol van az az ember akinek uralkodása alatt virágzik e furcsa nevű művelődési korszak egész Európában? Hol van a művelt fő, aki beszél görögül, németül, latinul, és szláv nyelveken? Egyetemet és teológiai intézetet alapít! Foglalkozik a tudományokkal, asztalánál magyar lantosok zengik a hősök tetteit! Hol van a király? Hol van az Aranygyapjas rend első magyar tagja? Hol van akit a Duna jegén választanak és Nagypénteken koronáznak? Csak Beatrixról hallok! Ilyen-olyan kiállítások nyílnak az Ő itáliai reneszánsz tárgyaiból. Dicsérik szépségét, okosságát. Ez jó. De mélyen elhallgatják csalfaságát, a király, Corvin János és a magyarok elleni gaztetteit. Elhallgatják, hogy maga Mátyás is így vélekedett róla: “… a magyar nép ugyanis készebb magát egy szálig levágatni, mintsem ilyen asszony uralmát eltűrni…” Hol van Mátyás? Akit igazságosnak tartott meg a népemlékezet. Hol van az álruhás “deák” akiről most is szívesen mesélünk a gyerekeknek és ők tátott szájjal hallgatják a “Gyevi bíró”-t, a “Gergő juhász kanalát”, az “Arany szőrű bárány”-t? És hol van az a Mátyás kinek ébredését várják a Délvidéken a szlovén népek, akiről csodákat mesélnek az emberek a Felvidéken?

Úgy tűnik, nekünk magunknak kell a keresésére indulnunk, mindenkinek a maga helyén. Időben kell megtalálnunk, mert különben elveszejtik előlünk a sok semmit érő cifraság közt. Induljunk együtt a keresésére, hogy megtaláljuk. Ha jól keressük és a szívünkkel is látunk, akkor hamarosan elmondhatjuk a győri utcán sétálva másoknak is: Emberek! Valaha itt járt Mátyás király!

Hol is kezdjük? Keressünk először városunkban tárgyi emlékeket a mi Mátyásunk idejéből. Nézzünk körül a régi városrészekben, induljunk el a Káptalan dombon.

Mindenki ismeri a Püspökvárat, a város képét évszázadok óta meghatározó tornyával. Az egész épület korát a 14. századra teszik. 1337 és 1375 között a győri püspökség élén Nagy Lajos király féltestvére, Kálmán püspök áll. Talán benne tisztelhetjük a püspöki palota építtetőjét. De most nézzük meg közelebbről! A legteljesebben megmaradt püspöki lakhely egyik falában van a legrégebbi -13. századi- menekülő folyosó (osonka -beszélő név-), a bejárattól balra lévő Dóczy kápolna támpillérén pedig az évszám:1487. Ez Mátyás uralkodásának idejére esik. 1481 és 1486 között a győri püspök Nagylucsei Dóczy Orbán építő kedvéről árulkodnak a Káptalan dombon végzett középkori átalakítások. Az ezen időszakból származó kaputorony homlokzatán nemrégiben állították helyre és tették láthatóvá a Mátyás kori díszes kifestést.

A Püspökvár bejárata a Dóczy kápolnával

Bonfini a székesegyház átalakítási munkálatairól ír (Székely Zoltán szíves közlése), mivel az ott uralkodó áldatlan állapotot – “a templomot istállók, téglaszínek, gyalázatos boltok éktelenítik” – is ezen építkezések szüntetik meg. Még egy évszám a székesegyház déli hajójának lábazatában:1489.

Sétáljunk most egy-két házzal arrébb! Az Egyházmegyei gyűjteményben egy Corvinát is találunk.

A győri Corvina új kiadása. Fordította: Zsupán Eszter

A csodálatos miseruhák sorában pedig egy Mátyás kori is található.

Kicsit lejjebb, a Széchenyi téren, a Xántus János Múzeum egyik vitrinjében egy Mátyás címeres érmét őriznek.

Folytassuk a történelmi időutazást személyes kapcsolatok keresésével. Hogy kerek legyen a történet menjünk vissza Nagy Lajos királyunk idejéig.

Nagy Lajos király a Képes Krónika címoldalán

Még 1381-ben a nemzet elfogadja Lajos 11 éves lányát uralkodónak. Mikor Mária királyt (király és nem nem királynő) megkoronázzák összeadják Luxemburgi Zsigmonddal. Lajos király negyven évi uralkodás után lesz nemzetközi összeesküvés áldozata 1382-ben. A gyilkos a Velencei Titkos Tanácstól 12000 aranyat és egy kastélyt kap. Mária király uralkodása idején 1385-ben a trónbitorló Kis Károlyt ültetik a trónra szakadárok. Mária hívei; Garai nádor, Forgách Balázs csapdába csalják az ellenkirályt és várfogságba vetik, aki ott 1386-ban mérgezés által meghal. Ekkor hívja haza a Csehországban tartózkodó Zsigmondot Mária anyja Erzsébet.

Luxemburgi Zsigmond

A nagy haddal érkező Zsigmond elé Mária király Győr városáig megy. A mi szempontunkból most ez a hír érdekes. Tehát Mátyás nagyapja Zsigmond, járt Győrben. Kálmán győri püspök és Zsigmond szembenállása eredményezi, hogy ezen időszaktól Győr már nem szerepel királyi városként (civitas). Mária 1386-ban átadja a királyságot Zsigmondnak (1387-1437). Őt magát -az áldott állapotban lévő királynét- nem sokkal később 1395-ben “felbukott megbokrosodott lova maga alá szorította”.

Zsigmondról feljegyezik a krónikákban, hogy sokat vadászott, különösen Erdélyben. Leggyakrabban Várad és Temesvár környékén. Előfordul, hogy az országgyűlést is ide hívja össze. Megerősíti a váradi káptalant, alapítványokat tesz. Azt is tudjuk róla, hogy nem Ő a “Grál lovagok legfényesebb vitéze”. 1409-ben egy 12 éves fiúgyermek számára adománylevelet állít ki. Később ezt a gyermeket János comes – örökös utód – néven találjuk az oldalán, akit fiaként nevel, neveltet. Magával viszi nyugati útjaira a hadvezéri tudomány elsajátítására. A hollós történetet pedig mindannyian ismerjük. Bizonyosan igaz is, hiszen maga Zsigmond azzal tartja sakkban a pisai császári gyülekezetben az acsarkodókat, hogy “ha nem parírozzák magukat akkor ez a fiatal János lesz az Ő utódja”. A gondosan adagolt mérgek hatása elől Zsigmond már hiába menekül Prágából, 1437-ben Znaim vára közelében utoléri a halál. A Velencei Titkos Tanács megint fizet. Mégpedig 35 000 aranyat.

Mivel mégsem János comes lesz a császári utód, az uralkodó Alberttől az ifjú Hunyadi egyre másra kapja a hatalmas birtokokat. Albert (1437-1439) nem sokáig él, 1439 októbere végén elviszi a “vérhasjárvány”. (Ekkoriban a török már 70000 rabot hurcolt el az országból.)

Utódja Ulászló Jagelló (1440-1444). A török elleni lengyel-magyar szövetséget biztosítandó kerül a trónra az országgyűlés (1440. márc. 8.) hívására. A szövetkezőkhöz csatlakozik Hunyadi János szörényi bán is. Albert özvegye Erzsébet III. Frigyes német császárnak elzálogosítja a nyugati határszél városait (Sopron, Győr, -Győrben a káptalanvárost földsánccal és sövénnyel veszi körül-), ekkor lopja el a koronát és újszülött gyermekét (V.László sz.:1440. febr.22.) megkoronáztatja máj. 15-én. Fegyveres harc tör ki Ulászló és V.László hívei közt. Ulászló emberei ostrom alá veszik Győrt, elfogják Cillei Ulrikot majd júl.17-én Ulászlót Pesten királlyá koronázzák. 1442. dec. 13-án Erzsébet és Ulászló Győrben kötnek békét, dec. 24-én Erzsébet meghal. Az országban polgárháború dúl, délről pedig jön a török. Hunyadi a földművelő lakossághoz fordul segítségért a török elleni hadjárataihoz. Sorban meg is veri a török seregeket, mígnem Várnánál hatalmas túlerővel kerül szembe. Ulászló életét a várnai csatában veszíti el. Levágott fejét lándzsára tűzve a janicsárok diadalittasan hordozzák körbe. Meggondolatlanul cselekedett, végzete így érte el. Őt nem a Szent Koronával koronázták meg.

V.Lászlót (1444-1457) királyságát az országgyűlés 1445 áprilisában ismeri el. A török veszély miatt a gyermekkirály mellé a főúri gyűlés hét főkapitányt választott, majd 1446-ban az országgyűlés kormányzóvá Hunyadi Jánost teszi, akinek ekkorra országnyi birtoka van.

Hunyadi János pecsétje

1447 elején az Habsburgok által elzálogosított Győrt Széchy Ágoston győri püspök váltja vissza 3000 aranyért, így a város fokozatosan a káptalan földesúri fennhatósága alá kerül, de ennek ellenére a városvezetés őrizte a hagyományt, saját pecsétlenyomatán a királyi város jogállásra utaló civitas kifejezést használja. A földesúri alárendeltségbe a város polgársága csak nehezen tud beilleszkedni, korlátokba ütközik az ipar és a kereskedelem. Az osztrák és a magyar rendek állandó torzsalkodása sem tesz jót a térségnek. 1454-ben az ellentétek annyira kiéleződnek, hogy Hunyadi kormányzó Győrbe teszi át székhelyét. Két alkalommal is innen indít felfegyverzett sereget a nyugati határrészek védelmére.

Hunyadi János pénze

Bizonyítható tehát, hogy Mátyás apja Hunyadi János törökverő többször is járt Győrben. A főurak cselszövései már nemcsak az ország belső békéjét fenyegetik, készülni kellett volna már a növekvő török veszedelem elhárítására. Ennek érdekében 1455-ben Pünkösdkor a ferencesek győri kolostorában a magyar főpapok és főurak országgyűlést tartanak melyen részt vesz Hunyadi János, Brankovich György és itt mondja el híres nagy hatású toborzó beszédét Kapisztrán János.

Emléktábla az országgyűlés 550. évfordulójára az egykori ferences rendház bejáratánál

Az egybegyűlt rendek és külföldi követek 100 000 fegyveres kiállítását vállalják a török elleni hadjárat céljára. Elmondhatnók, hogy a nándorfehérvári győzelem bizonyos fokig győri vállalásból született. Azonban az is tény, hogy a mindenféle rendű és rangú követek az országgyűlésben vállalt kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.

1456 májusában László király a török elől Bécsbe szökik -mi mást is tehetett volna egy tolvaj anya gyermeke-, júliusban Hunyadi János pedig megmenti Magyarországot és Európát a török elözönlésétől. A törökverő hőst – és Kapisztrán Jánost is – a pestis viszi el augusztus 11-én. Nem is volt járvány. 1457 szeptember végén V. László vesztére Prágába költözik, nov. 23-án pestisben hal meg. Arrafelé sem volt járvány, az ifjú király – ki a mennyasszonyát várta – szervezetébe orvosok által bejuttatott higany a csontjaiból kimutatható. Megszegte Szilágyi Erzsébetnek tett fogadalmi esküjét, lefejezteti Hunyadi Lászlót. Őt is utolérte végzete. Ki akart Prágában király lenni helyette?

Kis történelmi időutazásunkon elérkeztünk Mátyás idejéig, végre Ő a király.

Mátyás Magyarország királya

A választott király, a hős nemzetmentő Hunyadi János fia! A nemzet fellélekzik. Igazi királya van! A garázdálkodó németeket kiveri az országból, a török támadásait visszaveri, a cseh lovagok legfőbb martalócát Giskrát maga mellé állítja. Hosszadalmas előkészületek során visszaszerzi a Szent Koronát. Ekkoriban a harácsoló III. Frigyes kincstárában nincs több 10 000 aranynál, Mátyástól a koronáért 80 000-t kér. Megkapja, és a Korona hazajön. Háromezer lovas élén hét fejedelmi személy megy érte Vitéz János vezetésével. A Korona úgy jön, mintha az égből szállott volna alá, és a lakosság a megpillantására zarándokol elébe; írja Bonfini. Vajon Győrben is így volt? Erről nem találtam adatot.

Arról viszont igen, hogy Győrben a város nyugalma és biztonsága érdekében a Koronczói család legmegbízhatóbb tagjaira hagyja a vár őrizetét, 1464-ben pedig megerősíti a győri polgárság régebbi szabadalmait. Ezek gazdasági jellegű kiváltságok. E nagyvonalú gesztus hatására felélénkül a kereskedelem. Az általa kiadott győri vonatkozású oklevelek mind bizonyítják, hogy a várost tudatosan civitas-ként említi. Ezzel kívánja kifejezésre juttatni azon álláspontját mely szerint a várost természeti adottságai, polgárságának szorgos munkája és a település múltja egyenlő rangra emeli, sőt túlhaladja a királyi városok státusával. Intézkedéseivel a győri polgárok semleges rétegét is maga mellé állítja, alattvalói ragaszkodásukat kellően honorálja. 1468-ban a királyi udvar Győrbe teszi át főhadiszállását, mert a pápa Mátyást kérte fel a hűtlenségbe esett Podjebrád elleni hadjárat megszervezésére. Ezt követően is gyakran fordul meg Mátyás Győr falai közt. Innen folytatja tárgyalásait III. Frigyes császárral, a győri várban fogadja a cseh katolikus rendek küldöttségét. Győrön keresztül látogat Pannonhalmára melynek világi apátja -kommendádora- így az ő közvetlen felügyelete alá tartozik. 1486-ban megnagyobbíttatja az apátsági oldalhajókat, újraboltoztatja a szentélyt és gótikus kápolnát építtetet. Nos mindezek a bizonyítható adatok alapján tehát kimondhatjuk bátran, igazolhatóan:

Emberek! Itt járt Mátyás király!

De valaki megmérgezte! Bécsben, és 1490. ápr. 6-án meghalt. Ez a valaki mindent megtett azért is, hogy ne legyen törvényes utódja! Ő a szép, okos Beatrix, aki már “lánykorában is gyilkolt” és III. Frigyes császár bérence. Most őt ünneplik! Nem tudják, hogy a fügébe ő tette a mérget?

Térjünk vissza Jókaihoz! A tőle származó idézethez:

Egész Magyarországot, mit ő fölépített, romba döntve,
sírja fölé hordtuk az alá temettük; -még most is temetjük.

Miért? Most ki a méregkeverő?

Lejegyezte: Grubits Aranka

Győrben, 2008. április 6-án, Mátyás halála után 518 évvel.

Felhasznált irodalom:

Csóka Gáspár: A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos,oktatási és kulturális életében

Sáry István: Győr szabad királyi város

Lengyel Alfréd: A középkori Győr. Várostörténeti tanulmányok (Csécs Teréz szíves segítségével)

Grandpierre K. Endre: Királygyilkosságok

Szántai Lajos: A két hollós

Zombori István: Lovagok és lovagrendek

Jókai Mór: A fekete sereg

László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata

Pannonhalma-Apátsági templom (Tájak-korok-múzeumok)

Magyar történelmi kronológia az őskortól 1970-ig