Épített helyek a kárpát-medencében

///Épített helyek a kárpát-medencében

Épített helyek a kárpát-medencében

TÉNYŐ

A magyar nép ősi kultúrájának, amely évezredekre, évtízezredekre nyúlik vissza, tanúi azok a csodálatos földfelszíni kialakítások, melyeket itt élő őseink alkottak meg.
Mai szemmel nézve és mai gondolkodásmóddal élve első ránézésre a most itt élő ember azonnal kijelenti, földfelszíni geológiai képződmények. Persze ez a legegyszerűbb állásfoglalás.
Hogyan is foglalna állást e tekintetben, de más kulturális örökségünk területén is az a mai magyar ember, akit évezredre visszamenőleg a legaljasabb és legkíméletlenebb módszerekkel elbutítottak annak érdekében, hogy mint a Föld legősibb isteni eredetű nyelvét beszélő és a legősibb szintén isteni eredetű műveltségét használó egyént, népet, nemzetet lenyomjanak, lealacsonyítsanak az alá a szint alá, melyen a butítók, hazugsággyártók léteztek, léteznek.
Ha a mai helyzetet nézzük, hiába a technikai színvonal az ősi magyar kultúrát, amely a világ és a benne élő ember tökéletes megismerését a legmagasabb szinten ismerte, még most sem ismeri a magát műveltnek nevező világ. Messze vagyunk csak az emberi lénynek, mint a Földet uraló és benépesítő egyénnek fizikai és szellemi síkon való tökéletes megismerésétől, de messze vagyunk a földi embernek, mint a világmindenség egyedének a világmindenséghez, valamint környezetéhez való kapcsolatának tökéletes értésében is.
Már hogyne lennénk messze, mikor a jelenlegi, már bátrabb tudósok a megismerés előrehaladtával és azokból levont következtetésekkel próbálnak szembefordulni az évezredes hazugságokat papoló, azokból jól megélő megcsontosodott elvű, magukat a világ okosainak kikiáltó áltudósokkal, úgymond mindhiába.. Mindhiába, mert sokan vannak az áltudósok és nagy mellettük az a hazugságokra épített rendszer, amely a földi ember fizikai és szellemi kizsákmányolásából él.
Ezért van Magyarországon ma is kíméletlen harc az emberi elméért. Ezért vannak kitalálva a legaljasabb népbutító módszerek, melyeket nap mint nap sulykolnak különböző eszközökkel minden percében a napnak. Ne ébredjen csodálatos kultúrájának tudtára a magyar ember, mert akkor szellemisége felülkerekedik a hazugsággyártókon.
Akik pedig próbálják a hazugsággyártókat leleplezni, azok ellen azonnal a legaljasabb szellemi és fizikai megsemmisítő módszereket vetik be.
Letagadnak mindent, ami világosan kézzel fogható módon bizonyítja ősi kultúránkat Egyik ilyen bizonyíték a fentebb említett felszíni kiképzés.
A világon nagyon sok olyan felszíni képződés, ami emberi kéz alkotása van, melyek közül csak azokat ismerik el a mai tudósnak beállt egyének, melyek építészetileg nem tagadhatók meg. Ilyenek pl: piramisok, ménhírek, megalítok stb.
Az isteni tudású kultúra hiányában el sem tudják képzelni, hogy a Föld különböző helyein lévő dombok, völgyek, folyók jelenlegi formáját valaha egy isteni tudású nép alkotta meg, a Földön való legtökéletesebb életterének céljából. S ez az isteni tudású nép a magyar nép volt. Évtízezredekkel ezelőtt. (Milyen hitetlenkedés kíséri a boszniai piramisok valósságát is.) Mindez azért van, mert a földi emberben lévő isteni képmású emberből kiirtották az isteni képmást, s közben maguk is ugyanúgy, vagy még alább-lesüllyedtek.
Mindezeket bevezetőül szántam a címben megírtakhoz.

ÉPÍTETT HELYEK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN.

Már többen (előzőleg magam is) foglalkoztak és írtak dolgozatokat Magyarországon e tárgyban.
Ilyen véleményem szerint TÉNYŐ és környéke. Mivel a felszíni kiképzés az isteni tudás alapján történt, isteni segítséggel, földi emberi személy magáról a művet el nem nevezhette. Annak elnevezésével az isteni segítséggel alkotottat kellett minősíteni Ezek az alkotások az évtízezredek folyamán fönnmaradtak, elnevezéseikkel együtt. Mivel a magyar nép ősei alkották meg ezeket, az ősi isteni magyar nyelven is nevezték el, s azóta is így nevezik. Ez a legfőbb bizonyíték arra, hogy itt a Kárpát-medencében mióta él a magyar nép, s mióta használja az Isten által neki adott nyelvet. Mai technikai eszközökkel meg lehetne vizsgálni egy ilyen földfelszíni építmény korát. Azonban ki az aki kiáll a vizsgálatok valódisága mellett?
TÉNYŐ
TINYŐ = T-INY-Ő
Vegyük a szógyököt alapul. INY – NYI- Mi az iny? A fogainkat ívben körbefogó hús. Tehát egy körbevevő anyag.
Bizonyságul vegyük a KÖTÉNY szavunkat.
KÖT-ÉNY ——-KÖT- INY.
A kifejezés alapgyöke szintén az INY. Ha belegondolunk, a kötény olyan eszköz, amely körbeveszi, félkörbe elölről testünket KÖT- megkötött módon. Tehát leszögezhetjük: az INY egy félkörbe, félkörre utaló szógyök.
T-INY –Ő. Tovább elemezve A T területre utaló előtagot jelent Pl: TÁRUL, TÉRÜL, TOLUL, TERÜL stb. Mind, mind területi tartozású T előtagot képvisel. (Az egyiptomi TA is bizonyíték rá, ami szintén földterületet jelent) Eljutottunk odáig, hogy T-INY egy félkörbe foglalt terület, amit valamilyen cél érdekében alkottak meg.
T-INY-Ő Az Ő utótag a gyök alapjelentésére utaló képző. Ugyanis meghatározza az előző kettő-a T és az INY- célját. Mondhatjuk hogy

T- előtag a helyre
INY – szógyök a hely kiképzésére
Ő- utótag az előző kettő céljára utal

Vagyis a legtömörebben és legnagyszerűbben kifejezi egy hely-földi építmény-rendeltetését.
Bővebb magyarázattal az Ő-re, mint meghatározó utótagra, a nagyobb bizonyság szempontjából.
Pl: RÁTÉV-Ő, MEGMÉR-Ő, ELVEV-Ő, stb. Tehát nyelvünkben ma is élő bizonyságként szerepel ugyanúgy, mint a tárgyi kifejezés előző két tagja. Ha belegondolunk, hogy e kifejezés az évezredek múltjából ered, igazsága van azoknak a nyelvtudósoknak, akik azt mondják, hogy a magyar nyelv a világ ősnyelve, s olyan, mint egy csiszolatlan gyémánt, melyen az évezredek sem ejtettek egy karcolást sem.
Tehát az isteni nyelv, az Istentől eredő, az Istentől átadatott.
Átadatott egy népnek, a magyar népnek. Átadatott az idők végtelen távlatában, aki ezt máig megőrizte, megtartotta és ma is használja.
Nap mint nap ki kellene mondanunk ezt, hogy teremtő Istenünk ajándékát becsüljük, előtte kedvesek legyünk, hogy ezáltal ránk figyeljen és kedvét lelve bennünk segítsen bennünket.
Itt kell elgondolkodnunk ellenségeink nyelvünket és kultúránkat becsmérlő cselekedetein. Ők nem átallják nap mint nap ránk szórni hazugságon alapuló szidalmaikat
Visszatérve T-INY-Ő-höz.
Megállapíthatjuk, hogy egy területi földfelszíni kiképzés, amely célzattal jött létre. Ez a cél pedig a megalkotott területen élő ember számára az akkori viszonyoknak a legmegfelelőbb élettér kialakítása volt. Mind fentebb említettem, már többen foglalkoztak-pl: a Kárpát medencében is – meglévő hasonló felszíni alakításokkal. Szintén az emberi életteret véve figyelembe TÉNYŐ esetében ugyanezt állapíthatjuk meg. A dombkaréjon lévő horhosokkal szabdalt magaslatok, melyek fás növényzettel nagyon jól álcázott lakóhelyek voltak. A napsütötte domboldalak az élelemtermelés céljára voltak a legmegfelelőbbek, míg a mélyebb fekvésű vízgyűjtőhelyek haltenyésztést, valamint kiváló klimatikus viszonyt teremtettek a növénytermesztés céljából. (Hivatkozom e témában Tóth József: Épített helyek a Kárpát-medencében c. munkájára, melyben nagyszerű munkával tárja föl a tolnai és somogyi vidék hasonló célú kialakítását.)
TÉNYŐ – T – INY – Ő fentebb leírt rendeltetését a bizonyság céljából további bizonyításokkal is alá lehet támasztani. Ezek a további bizonyítások szintén az ősi isteni elrendeltetésű elnevezések alapján tehetők, Tényőhöz szervesen kapcsolódóan.
PÁTKA, PÁRTA, PÁRKÁNY, PART, KÁRPÁT, KÖRPÁT, stb. szavunk valami föld felett lévő, valamit körbevevő kifejezésre utal. Tehát a bizonyság cáfolhatatlan.
KAJÁR, KAJÁR-PÉC. Az INY melletti hely. KI-JÁR. Az INY hely vészkijárata. Nézzük meg a felszínt, s gondoljuk bele magunkat az alkotók minden,a tökéletes élettérre törekvés kiterjedő munkájára. Szintén egy cáfolhatatlan bizonyíték az összefüggések sorozatában. A PÉC képzőnek is hasonlóképpen megvan a magyarázata, azonban ezt itt most mellőzhetjük.
Visszatérve TÉNYŐHÖZ. A karéj – INY közepén egy számunkra mai szemmel és ésszel megmagyarázhatatlanul, hogy miért olyan és miért ott, van egy magaslat. (A temető melletti domb.) E magaslati hely az INY szakrális építménye. A NAP-ATYA és a FÖLD-ANYA temploma. Templom, melyen a Teremtővel a szent kapcsolatot létesítették. A mai embernek elkorcsosult a gondolkodása, ezért elképzelhetetlennek tűnik számunkra e templom rendeltetése. E helyen ötvöződik az az erő, melyet a Mindenhatótól eredően NAP-ATYÁNK közvetít, s melyet FÖLD-ANYÁNK befogad, hogy bennünket, földi teremtményeit vele táplájon. E helyen tudjuk megfelelő időben, megfelelő áhítattal ezt az erőt magunkba foglalni, s innen hálánkat teremtőnk felé kimutatni. (A magyar hagyomány szerint Jézus is a hegyen imádkozott Istenhez, ahol az ellenségei elfogták.)
Ez az isteni teremtő erő, mely szellemünket táplálja, időtlen. Időtlenül van a Földön élő emberi tudatban. Rajtunk múlik, magunkban kiteljesítjük-e? Hogy ez így van, íme egy bizonyság Tényővel kapcsolatban. A falu közepén lévő egyik ház kapujára ez az időtlen szellemi erő kiíratta:

”Itt van a világ közepi, aki nem hiszi lépje ki.”

Gondoljuk meg ezt a csodát. A hely szellemének a csodáját, mely kiteljesedett ott és most, a mai élő emberben.
SOKORÓ-SUKORÓ-SUK,SZŰK,SZÜK-ÜLŐ stb. Olyan hely ami egy szűkebb környezetre utal. Aki ide betéved, annak be SUK-, be, SZÜK – ÜL az élettere. (csapdába esik) Mivel Tényőhöz hasonló épített hely több is van e „dombvonulatban”, lehet mondani, hogy ezek mind egy szűkebb életterek. Talán családok, nemzetségek, vagy valamilyen rokoni csoportokba tömörült emberek élőhelyei. Megint egy cáfolhatatlan bizonyíték a hely illetve elnevezésére vonatkozóan. Itt lehet megemlíteni tanya szavunkat. E kifejezés is bizonyság Tényőre vonatkozóan.
TANYA,T-ANY-A, vagy TA-NYA. Tovább TA-NYAI, TA-NY-I, T-NYI.
Tehát egy földterület ami körülvett. A szógyök ebben az esetben is az NY, ami magánhangzó kiegészítéssel lehet INY vagy NYI. Az előtag T a területre, az utótag A pedig az előző kettő viszonyára utal.)
Más bizonyíték a fentiekhez kapcsolódóan. Tudjuk, hogy az isteni magyar nyelv szógyökei isteni titkokat rejtenek. Ezek a titkok csak a magyar nyelvet értő, beszélő ember számára világlanak ki. Az oda – vissza értelmezés.
T-INY-Ő esetében is benne van az isteni titok.
INY—NYI Nyikol, Nyilal stb.
SUK-SZÜK – KÜSZ, KÜSZKÖDIK, KŰZD stb.
Bizonyságul ez utóbbiakhoz Arany Jánostól vehetünk példát, Szibinyáni Jank c. verséből, melyben Hunyadi Jánosnak állít emléket. Az idézett kifejezés: ”szűköl és nyí” A beszorított toportyán szűköl, összeszorított nyi vészhangot adva.
Fogát összeszorítva kimutatja az ínyét. Milyen csodálatosan kerül e két szóban kifejezésre egy állapot.

Arany János a magyar nyelv egyik legjobb ismerője,a magyar szó táltos költője már csak tudta!

Tudjuk mi is!

Mészáros Árpád

Bana 2009 augusztus