Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek szinte kivétel nélkül Boldogasszony, illetve a Szűzanya tiszteletén alapulnak. Az alábbi gyűjteményben előfordulnak olyan kegyhelyek, melyek ettől eltérnek (pl. Kács, Monok, Péliföldszentkereszt).
A római katolikus egyház „hivatalosan” két kegyhelyet ismer el nemzeti kegyhelyként: Máriapócsot, és Mátraverebélyt. A gyűjtemény fényes példája annak, hogy a hivatalos megítélés és szándék más alapokon nyugszik, mint a Jézusi-keresztény nemzeti lelkület.

A gyűjtemény összeállításakor az volt a cél, hogy a többféle forrásban különböző megjelenéssel és részletességgel található leírások egységesen jelenjenek meg. A leírások egyes szakaszai lexikon-szerű tömörítéssel bírnak, lévén, hogy részben onnan származnak. A gyűjtemény nyilvánvalóan tovább bővíthető, vagy adatai helyesbíthetők. A tájékozódás elősegítésére készült egy magyarországi megyék szerinti gyűjtőlista, valamint egy országonkénti gyűjtőlista is a szomszédos országokban található kegyhelyekről.

Betűrendes gyűjtemény F-L

Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye) Búcsújáró hely. Bezerédi Vörös Gergely 1460 k. a Nádasdy családtól megvásárolt egy birtokrészt a mai Fertőszentmiklós határán, s fölállított ott egy oszlopot, melyre a Fájdalmas Szűz szobrát helyezte. Egy alkalommal nagy vihar tombolt és mindent elpusztított, csak az oszlopon levő szobor maradt sértetlen. Ettől kezdve egyre többen keresték föl, s igen sokan gyógyultak meg, amit a környező fákra erősített mankók és fogadalmi tárgyak is bizonyítottak. 1903: a zarándokok adományaiból fölépült a kpna, melynek oltára fölött van az oszlopon levő szobor. 1995: is sok imameghallgatásról számolnak be a hívek. A kpna főbúcsúja Fájdalmas Szűzanya ünnepén, IX. 15: van.

Fraknó (Forchtenau,Ausztria) Búcsújáró hely. Kegyszobra, a fraknói Madonna Napbaöltözött Asszony, bal karján a gyermek Jézussal, jobbjában jogar. Amikor a Bécs ellen fölvonuló török hadak 1529: fölégették Fraknóváralját, a plébtp. főoltárán lévő 15. sz. Mária szobor sértetlen maradt. A legelső 17. sz. metszet nagyméretű holdsarlóval ábrázolja. Festett fa szobor, koronázott, öltöztetett. A szembetűnő holdsarló a török fölött győztes Boldogasszonyra emlékeztet .

Gyöngyös-Alsóváros (Heves megye) Hétfájdalmú Szűz-búcsújáró hely. A tp-ban már a hódoltság idején ott volt a legkésőbb 1550-ből való Fájdalmas Anya-szobor. A ruhák aranyozottak, Mária fátyolpalásttal öltöztetett, s mindketten megkoronázottak. 1680: Almásy András plnos mellékoltárt készíttetett számára, s tiszt-ét fogadalmi ajándékok bizonyítják. Az ősi Agónia Társulat a jezsuiták kezdeményezésére 1721. IV. 4: kezdte építeni a ma is meglévő Kálváriát. Ettől kezdve a kegyszobor és a Kálvária a búcsújárásban összekapcsolódott. Főbúcsúja IX. 15.

Győr (Győr-Moson-Sopron megye) A győri könnyező Mária kép első tulajdonosa Lynch Valter ír pp. volt, aki a Rómához hű katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülve 1655: Püsky János pp. meghívására Győrött telepedett meg, s magával hozott egy Altató Mária (Örvendetes Mária) képet. A vsz. íro-i festőtől származó, vászonra festett, koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 k. rézmetszete. Az alvó Gyermekét imára összetett kézzel vigyázó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utal: „Én alszom, de a szívem virraszt” (5,2),”Virágos a mi ágyunk” (1,15). – A kép 1697. III. 17: Szt Patrik (Íro. védősztje) ünnepén, pár hónappal a máriapócsi kegykép csodája után 3 órán át, reggel 6-tól 9-ig könnyezett és vérrel verítékezett. Cromwell ebben az évben utasította ki Íro-ból a hithű papokat. A gyolcskendőt, mellyel a könnyeket fölfogták, a szegyh-ban máig őrzik, és a könnyezés emléknapján ma is csókra nyújtják a híveknek. Díszes keretén a felirat: Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket hullatott. E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701. május 20. – Különösen a végvári katonaságra hatott a csoda, s főleg katonai körökből indult meg a mozgalom, hogy a csodálatos kép oltárra kerüljön. A csoda szemtanúja, Heister Siegbert gr., győri generális kapitány buzgólkodására Keresztély Ágost győri pp. hosszú és alapos vizsgálat után 1704: engedélyezte, hogy a kép számára a tp. É-i hajójában oltárt emeljenek.

Gyula (Békés megye) Szűz Mária (Nádi Boldogasszony)-búcsújáró hely, a DK-Alföld egyetlen búcsújáró helye. A hagyomány szerint Mária kegyképe az 1313: említett Gyulamonostor tp-ából származik. A tör-ök elől igen sokan menekültek ide, a rengeteg nádasokba, a Nádi Boldogasszony oltalma alá. A főbúcsú VIII. 15. A kegyoltár díszítéséhez szükséges nádat az egykori földész társulat tagjai vágják a városban lévő Brádos-érből. A világ minden tájáról összegyűjtött, 3000 darab Szűz Mária emlék-, és kegytárgyak gyűjteménye látható Gyulán.

Hajós (Bács-Kiskun megye) Búcsújáró hely. Kegyszobra álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézussal. Mária jobbjában kormánypálca, a Gyermek bal kezében országalma. Mária lábánál emberarcú holdsarló. Ismeretlen ném. művész alkotása, öltöztetett és megkoronázott. A már No-ban is csodatevő hírben álló kegyszobrot 1726: helyezték el a plébtp. Szt Antal-mellékoltárán a község ném. ajkú telepesei, akik Dietelhofenből (Schwaben) a dunai hajóúton hozták magukkal. Mária-kultuszuk töretlenségét az imameghallgatások sora, különösen a környékről odasereglett, különböző nemzetiségű zarándoknép áhítata igazolja. A szobor lábánál ábrázolt holdsarlóról arra lehet következtetni, hogy eredetileg a 15. v. 16. sz: e gótikus stílusú festett faszobor Napbaöltözött Asszonynak készült. A sugárzó napkorongot pótolja a Mária feje mögötti, Mária-monogramot magába foglaló sugárkoszorú.

Hanyi puszta (Heves megye, Erdőtelek határában) Búcsújáró hely Szent Anna tiszteletére. A Szt Anna-kpna és a major Erdőtelek határában, a Dormánd felé vezető út mellett áll. A kpna alapításának jászsági mondája szerint egy gazdag embert, vsz. az egyik Butler gr-ot, sorozatos csapások érték. Egy alkalommal jószágai is elhullottak. Ezért építtette föl a pusztában Szt Anna kpnáját. A közelben álló Szt Vendel-szobor (1809) kapcsán Szt Anna tiszteletébe állattenyésztéssel összefüggő mozzanatok kerültek. A búcsúk alkalmával Szt Vendel szobránál is ájtatoskodtak, s a közeli Kömlő (Heves m.) is egykori állatvész után fogadta fel a pusztai zarándoklatot. Különösen állatok egészségéért, hasznáért fohászkodtak itt. Az oltárra helyezett offerek (helyi nevük: tetem, bárány) között is legnagyobb számban állatfigurák voltak.

Hárskút (Lipovnik Szlovákia) A legenda szerint a krasznahorkai vár börtönében egy ártatlan rabnak álmában megjelent a Szűzanya. Föléberedvén fát és kést talált maga mellett. A sötétben faragni kezdett, s a gyóntatására jött pap látta, hogy Madonna-szobrot faragott. Miután szabadon engedték, a szobrot egy hársfán helyezte el, mely alatt forrás fakadt. E csoda és a gyógyulások hírére megkezdődött a búcsújárás, s egészen a századfordulóig tartott. Búcsúja VI. 24. volt.

Hasznos (Nógrád megye, Pásztó mellett) Mária jelenés helye.

Hédervár Győr-Moson-Sopron megye) Boldogasszony kápolna, a Boldogasszony-sor és a Dózsa utca által határolt területen.. A 15. század elején épült a Héderváry család temetkezési helye. A Boldogasszony kápolna mellett álló tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, az Árpád-tölgy, melyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm és magassága:14 méter.

Hercegszántó (Bács-Kiskun megye, baja) 2008 Október 13-án itt szentelték fel a világ második legnagyobb Szűz Mária szobrát. Rigó István szobrász alkotása rozsdamentes acélból készült, 10 méter 53 centiméter magas. Vöő Sándor felajánlásából készült el. Azért készült ide, mert 1838-ban Klobusiczki Péter Kalocsai érsek már korábban felszentelte ezt a helyet, a megfelelő kivizsgálás lezárulta után. Itt korábban csodás gyógyulásokat, imameghallgatásokat jegyeztek fel.

Homokkomárom (Zala megye) Búcsújáró hely. 1722: az új tp. alapjainak ásása közben a fák gyökerei közül 40 x 60 cm nagyságú 17. sz., karján a kis Jézust tartó Szűz Mária kép (Pelagonitissza) került elő teljes épségben. Ősképe Albrecht Dürer 1512: készült Körtés Madonnája (Bécs, Kunsthistorisches Museum). A festett üvegkép alkotója ismeretlen. Mint üveg kegykép egyedülálló a mo-i kegyképek között.

Hont-Csitár (Nógrád megye, Balassagyarmat) Csitár, más nevén Kutyika, ‘Kutacska’, a hivatalosan még el nem ismert búcsújáró hely Hont-Csitár határában van. 1854: a kútban látták a Szűzanyát és a Kis Jézust, ennek emlékére a drégelypalánki plnos keresztet állíttatott. Az ipolyvecei hagyomány szerint a keresztnél egy vak pásztorfiú visszanyerte látását. A földesúr baltával támadt a keresztre, és agyvérzést kapott. A kereszt helyébe kpnát építettek, melynek Mária szobrát a meggyógyult pásztorfiú faragta. 1949: új kpna épült, 1975: Rómából a Tre Fontane-i Szűzanya szobrát hozták ide. A zarándokok VIII. 15: és IX. első vasárnapján jönnek nagyobb számban. III-X: a hónap Mária-ünnepéhez kapcsolódóan van szentmise.

Jásd (Veszprém megye) A keresztény szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. A kápolnája 1825-1837 között épült barokk – rokokó stílusban, a korábbi fakápolna helyén. (műemlék jellegű) A freskóit Károly Gyula festőművész készítette. A 6 m magas bolgár mészkőből készült Mária szobor, Braun János szobrász alkotása. Az újkori építések: kálvária és a szembemiséző oltár 1961 – 1980 között készültek.

Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye) Jászberényi kálvária: Az 1719: épített ferences tp. közelében emelt, majd lebontott és 1839: újból fölépített klasszicista Rozália-kápolna (vsz. Rábel Károly gyöngyösi építőmester műve) tartozéka. Stációképeit Orczy Lőrinc br. rendelte meg a pesti Aman Józseftől, 1770. I: függesztették helyükre, azóta elkallódtak. A kpna 2 oldalán a kerítés vonalában 1762: készített kálváriajelenet, 18. sz. barokk szobrokkal; Mária és János alakjának palástja ill. ruhája piros, más részek halvány zöldeskékek. A műemlékegyüttest 1831: emelt 8 m magas kő Szentháromság-oszlop és harangláb egészíti ki; szecessziós vaskerítését 1905: készítették. Ernyős Mária szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére. A 80-as években bontakozott ki az Olvasós Boldogasszony búcsúja (okt. első vasárnapja). A Pest környékieket évekig Fodor József (Félkarú Jóska) énekes ember vezette.

Kács (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Búcsújáró hely a Szentháromság tiszt-ére. Anonymus Gestája szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád-patak közelében pihenőt tartottak. Ez a hely lett később az Örsúr nemzetség szállásbirtoka, nemzetségi székhelye, ahol a nemzetség szakrális központja is állt. A középkori kolostor romjaiból 1724-ben építették újjá kis templomát, amelyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek. Erre utal a hely egyik legendája is, amely elbeszéli, hogy egy lány a templom melletti hársfán három fehér bárányt pillantott meg. Látomását a Szentháromságos Egy Istenre való mennyei utalásnak tartották. A Bükk alatti település és környéke ideális hely a természetjáráshoz. Ugyanakkor mind az egyéni, mind a csoportos zarándokok számára megfelelő környezet az elmélyedésre.

Karancsság-Szentkút (Nógrád megye) Búcsújáró hely. A Karancsságtól D-re kb. 2 km-re található a Szentkút. Az aprónyomtatványon is megjelent legenda szerint 1866: egy karancssági legénynek éjjel megjelent 3 lény, akik hívták, hogy menjen velük, s elvezették a Szentkútig. A kút vizében a legény egy szál gyertyát és az Oltáriszentséget látta, valamint a kút körül búcsút (=körmenetet) járó lelkeket. A látomásban a lelkek megtérésre, a cifra ruhák, a fajtalan és gonosz élet elhagyására kérték az ifjún keresztül az embereket, valamint a szombat déli harangszókor Mária tiszt-ére végzett ájtatosságra, közbenjárásáért. A Szentkút közelében az 1940-es években lourdes-i barlang épült tábori oltárral. A hegyre 33 lépcső vezet.

Kassa (Kosice Szlovákia) A Kisboldogasszony templom 1886-ban épült. A Kálvária templomot (búcsújáró hely) a kálváriával a Rákóczi-szabadságharc bukása után a hívek hitéletének elmélyítésére építették, főként pedig a katolikussá lévők megújulására. 1736-ban alapították meg a Kálváriát a várostól észak-nyugatra egy dombon, beépítetlen területen, patakok mellett. A Kálvária templomban Szűz Mária megkoronázásának oltára. Az altemplomban Krisztus sírjával és a Fájdalmas Szűz szoborcsoportja. Kassa közp-jától É-ra, a Kálváriához közel van a Rozália-temető, a barokk Rozália-kpnával, melyet az 1709-es járvány alkalmából építettek. Benne a pestistől védő, kisdedét tejével tápláló, csillagba foglalt Szűzanya képét látjuk. A Jezsuita templomban a czestochowai Szűzanya képe látható. A Kassai Dóm (búcsújáró hely) kegyképe a DNy-i kpnában a máriapócsi könnyező Szűzanya másolata. További képek: Mária halála-, Mária látogatása. A szentségház a főhajóban a szentély szélén áll, 15. sz., közepén kifaragott, 16 m magas. Mellette középen a mennyezetről függ a Napbaöltözött Asszony sugárkoszorús szobra.

Királyfa (Králová pri Senci, Pozsony, Szlovákia.) Búcsújáró hely a Fájdalmas (Könnyező) Anya tiszteletére. A temetőkpna 60×45 cm-es, fára festett kegyképe ismeretlen németalföldi művész műve a 16. sz. elejéről: Máriát és a halott Krisztust angyalok hordozzák virágfüzérek és bőségszaruk közepette. A hagyomány úgy tudja, hogy a képet egy ref. katona 3 darabra vágta, de a hívek összeragasztották. Bécs 1683-as tör. ostromakor és a Thököly-felkelés idején a Pálffy-kastély kpnájába vitték, ahol 1683. VIII. 14: a várat őrző katonák szeme láttára könnyezett.

Kisboldogasszony
(Kleinfrauenhaid, Ausztria) Az 53-as jelzésű út mentén lévő kis falut írásos emlékek említik először, 1299-ben. A Mária mennybevitelének szentelt katolikus plébánia- és búcsújárótemplomot a falunál korábban, 1261-ben említi írásos adat. prototípusa a czestochowai kegykép. A török által 1683-ban elpusztított középkori templomot Esterházy Pál nádor a saját birtokán helyreállíttatta, s ott helyeztette el a fraknói várból származó ikont, amely csakhamar népszerű búcsújáróhellyé vált. Az ikon a XVII. században készült, és egy 1461-es évszámmal jelzett előképet feltételez. Az Istenanya és Gyermeke fején barokk korona.

Kisfalu (Mala Vieska, Szlovákia.) Kisboldogasszony-tp-a 1433: már létezett. A főoltár fölött a máriapócsi kegykép másolata. A kegykép 80×50 cm es méretű. Időközben a barokk képkeret valódi arany gloriólát kapott a 18-19. század fordulóján. Jézus és Mária ruhája pedig gyöngyház nyakéket kapott. Arany és ezüst fogadalmi ajándékokkal aggatták tele a kegyképet (szívek, szemek, kezek, lábak stb.). Volt idő, amikor a kegyképen ötvenhét darab, a templomban százhuszonöt darab fogadalmi tárgy foglalt helyet. A templom főbúcsúja Kisboldogasszony: szeptember 8.

Kismarton (Eisenstadt, Ausztria) Kálvária, Madonna-szobor; ferences tp.: a częstochowai kegykép másolata; szegyh.: Fájdalmas Anya-kép. A kastélykápolna (várkpna) kegyszobrának prototípusa a Boldogasszony (Frauenkirchen, Au.) kegytp-ban található. Esterházy 1660: helyezte el a „Förtőn-túl való” Boldogasszony szobor-másolatát a kpnában. Ikgr-ilag álló Boldogasszony, jobbján Gyermekével, akinek kezében országalma, Mária bal kezében jogar van. 3 csodás eseményt maga Esterházy ír le: 1669. XII. 8: a várbeli dobos ref. feleségének látomása volt a kpnában, melynek hatására megtért a kat. egyh-ba; 1670: szintén Szeplőtelen Fogantatás ünnepén egy gyermekgyilkossággal ártatlanul halálra ítélt asszonyról a kpnában hullott le a bilincs; 1686: B. XI. Ince p. (ur. 1676-89) Szt Constantius vt. ereklyéit küldte Esterházy Pálnak, akinek 6 é. fia, Ádám a körmenet idején a kpna 2. emeleti ablakából a márvány padlóra zuhant, de nem történt baja.

Kistapolcsány (Topolcianky, Nyitra, Szlovákia) A kastély kpnájában 1686: létezett a Kármelhegyi Boldogasszony skapulárés társulata, mely a búcsújárást elindította. A mai búcsús tiszt. kegyképe az államosított kastély kpnájából került a plébtp-ba. 1730: Emrich Károly festette. Az Episzkepszisz-kép (skapulárés Boldogasszony) ősképe a nápolyi Madonna della Bruna. Bár az egyes-et 1784: megszüntette II. József (ur. 1780-90), a hívek változatlanul Kármelhegyi Boldogasszonyhoz fohászkodnak. A fő búcsú is az ő ünnepe, VII. 16.

Klátóc (ma Hajagos, régen Klokocsó, Klokocov, Kassa, Szlovákia) Könnyező Szűzanya. A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1670 körül épült. A templom nevezetessége a Könnyező Szűzanya kegyképe, melyet 1904-ben Rozskovics Emánuel ungári festőművész készített. A kép másolat, eredetije 1670-ben készült. Amikor az itt táborozó erdélyi sereg egyik református katonája lándzsájával átszúrta a kép véres könnyeket hullatott. A képet Munkácsra, majd Bécsbe vitték, 1769-ben Mária Terézia visszaküldte, de nyoma veszett. Ma a másolat látható a templomban.

Kolontár (Veszprém megye) A Kolontár és Devecser között található Szentkútat elkerülte a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa. A víz iható, annak ellenére, hogy a vízközművek tönkrementek. A Szentkútnál Mária szobor áll.

Kolozsvár (Románia) Ferences templomigazgatóság (Óvári tp.). Legrégibb tp-a vsz. egykori pogány tp. helyén, anyagának fölhasználásával I. Béla kir. (ur. 1060-63) idejében épült. 1485: Tamás festő Erdélyi István alvajda megrendelésére Mária mennybevitelét festette meg. A Szt Péter-tp. sztélye mögötti téren álló Mária szobor Schuhbauer Antal műve, 1744: a jezsuiták készíttették a pestis után.

Kópháza (Győr-Moson-Sopron megye) A régi tp. 1659: a falun kívül, a temető közepén állt, Szűz Mária szobra miatt búcsújáró hely lett. 1764: új kegytp-ot építettek Sarlós Boldogasszony tiszt-ére (később Nagyboldogasszony lett a tit. A kegyszobor Álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézussal, jobbjában jogarral. Ősképe Loreto Mária szobra a burgenlandi Lorettom közvetítésével. Nádasdy Ferenc országbíró kópházi erdejében kis kpna állt a Fekete Mária szobrával. Sokat betegeskedő leánya, Eleonóra gyakran imádkozott itt, s fogadalmat tett, hogy ha meggyógyul, Istennek szenteli magát és ktorba lép. Gyógyulása után azonban szülei iránti engedelmességből férjhez ment, de imádságára (ti. hogy Isten vegye magához, s így alkadályozza meg fogadalma megszegését) a lakodalma napján villámcsapás érte. A legenda a fájdalmából felocsúdó Nádasdynak tulajdonítja a búcsújáró tp. építését. kegyoltár architektúrája a názáreti házat idézi. 18. sz. fekete faszobor. Mária feje körül arany sugárkoszorú. Öltöztetett, koronázott, Mária és a Gyermek nyakában arany láncon egy-egy ezüst szív függ. Fő búcsúja: VIII. 15.

Körtvélyes (Hrusov, Rozsnyó, Szlovákia) Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi, a 17. és a 18. században barokk stílusban átépítették. A falu felett magasodó egyhajós késő gótikus Szent Anna kápolnája búcsújáróhely. Egy régebbi templom helyén épült.

Krasznahorka (Krásna Horka, Rozsnyó, Szlovákia). A Kisboldogasszony várkápolnában levő 1739-ből származó Segítő Szűzanya kegyképe híres búcsújáróhely. Ősképe Zebrydowska (Lengyo.) kálváriájának Mária-kegyképe. A fölvilágosodás idején már egyáltalán nem szokásos családi magánáhítat szép példáját adták 1791. Kisasszony napján, az új várkpna fölsztelésekor, amikor 4 Andrássy gr., István, Károly, József és Lipót a kegyképet vállukon vitték az új sztélybe. A környék m., szlovák és ném. nyelvű népe körében hamarosan föllángolt uraságuk Mária képének kultusza, melyet „a gyolcsra festett” kegykép háromszori tűzpróbájának legendája is motiválhatott. A kép egykori lángokból való sértetlen megmenekülése a „Sérelem nélkül való Anya” mindenkori szüzességét is jelentheti. A varannói (Vranov) pálos tp. kegyképe szintén ennek barokk változata.

Kunszentmárton (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 1869: az alsó temetőben Fájdalmas Mária-kpnát és kálváriát, 1873: a felső temetőben Szentlélek-kpnát emeltek. Kármelita rendház. A rend a Magyarok Nagyasszonya-kpnát 1941. XI. 9: szent. föl. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe (VII. 16.) által Kunszentmárton a Tiszazug és a környező kistáj búcsújáró helye lett

Lorettom (Loretto, Ausztria) Búcsújáró hely. Az 1431: épített Szt János-kpnát vsz. 1529: tör-ök pusztították el. Helyén 1644: Rudolf von Stotzingen földesúr új kpnát épített a bécsi ágostonosok tp-ában lévő loretói kpna mintájára. Ebben elhelyezte az itáliai Loreto kegyszobrának másolatát, miután azt az eredetihez érintették. Kegyképe álló Boldogasszony, bal karján az ülő gyermek Jézussal, kinek bal kezében országalma, mindkettő fején korona. A gyermek Jézus áldó jobbja és Mária kezei az öltözet miatt nem láthatóak. Ősképe az itáliai Loreto szentföldi olajfából faragott, fekete testszínű kegyszobra.

Lőcse (Levoce, Eperjes, Szlovákia) A város feletti Mária-hegy már a 13. század elején zarándokhely volt. Szűz Mária templomát a ferencesek építették a 14. század elején, majd a jezsuitáké lett. 1671-ben belsejét megújították. Sarlós Boldogasszony-kegytp. A 15. sz. gótikus tp-ot 1766: lebontották, Mária szobrát az 1908: épített új tp. főoltárára helyezték. A megkoronázott Látogató Mária festett faszobor, a Mária és Erzsébet találkozása kompozíció önálló tagja.

Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

Magyarországi megyék szerinti lista

BARANYA MEGYE
Máriagyüd
Máriakéménd
Pécs-Havihegy
Szigetvár-Turbék

BÁCS-KISKUN MEGYE
Hajós
Hercegszántó
Pálosszentkút
Vodica

BÉKÉS MEGYE
Gyula

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Bükkszentkereszt
Kács
Miskolc
Monok
Sajópálfala

CSONGRÁD MEGYE
Csongrád
Szeged-Alsóváros

FEJÉR MEGYE
Alsószentiván
Bodajk
Ercsi

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Csorna
Fertőszentmiklós
Győr
Hédervár
Kópháza
Máriakálnok
Osli
Röjtökmuzsaj
Sopronbánfalva
Szany
Tétszentkút

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

HEVES MEGYE
Bélapátfalva
Ecséd Szentkút-völgye, Szentlapos
Eger
Egerszalók
Gyöngyös-Alsóváros
Hanyi puszta

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Jászberény
Kunszentmárton
Törökszentmiklós

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Csatka
Esztergom Bakócz-kápolna
Péliföldszentkereszt
Vértessomló

NÓGRÁD MEGYE
Hasznos
Hont-Csitár
Karancsság-Szentkút
Mátraverebély

PEST MEGYE
Budakeszi Makkosmária
Csobánka
Dobogókő
Máriabesnyő
Máriakutacska
Márianosztra
Solymár
Vác-hétkápolna

SOMOGY MEGYE
Andocs
Segesd

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Máriapócs

TOLNA MEGYE
Csicsó puszta
Szekszárd-Szőlőhegy

VAS MEGYE
Alsószölnök
Celldömölk
Vasvár
Vát-Szentkút

VESZPRÉM MEGYE
Bakonybél
Jásd
Kolontár
Sümeg

ZALA MEGYE
Búcsúszentlászló
Csatár
Homokkomárom

Szomszédos országok szerinti lista

AUSZTRIA
Boldogasszony (Frauenkirchen)
Fraknó (Forchtenau)
Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid)
Kismarton (Eisenstadt)
Lajtaszék (Stocing)
Lorettom (Loretto, Ausztria)
Máriafalva (Mariasdorf)
Pinkakertes (Gaas, Monyorókerék településrésze, Németújvári járás)
Rőtfalva (Rattersdorf)

HORVÁTORSZÁG
Almás (Aljmas)
Máriabisztrica (Marija Bistrica)

ROMÁNIA
Csíksomlyó (Csíkszereda)
Kolozsvár
Máriafalva, (Larguca, Sărcutza (Lărguţa, Bacău [Bákó] m.), Moldva)
Máriafölde, (Nagyteremia, Teremia Mare)
Máriaradna (Radna)
Mikháza (Călugăreni, Maros megye)
Nyárádremete, (Remete, Eremitu, Maros megye)
Remete (Pálosremete, Remeti, Máramaros)
Szent Anna-tó (Hargita megye, Tusnádfürdő)

SZERBIA
Bács (Bac)
Bácskeresztúr (Russki Krstur, Bácska)
Doroszló (Dosolovo)
Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék városrésze)
Töröktopolya (Banatska Topola, Vajdaság, észak-Bánság)

SZLOVÁKIA
Abos (Obisovce)
Barka (Borka)
Dénes (Uhorná, Rozsnyó)
Dénesd (Jánosiková)
Hárskút (Lipovnik)
Kassa (Kosice)
Királyfa (Králová pri Senci, Pozsony)
Kisfalu (Mala Vieska)
Kistapolcsány (Topolcianky, Nyitra,)
Klátóc (ma Hajagos, régen Klokocsó, Klokocov, Kassa)
Körtvélyes (Hrusov, Rozsnyó)
Krasznahorka (Krásna Horka, Rozsnyó)
Lőcse (Levoce, Eperjes)
Máriakút, (Rafajóc, Rafajovce)
Máriatölgyes (Dubnica, Dubnica nad Váhom)
Máriavölgy (Marianka)
Nagyszombat (Trnava)
Nyitra (Nitra)
Óhegy (Staré Hory, Zólyom)
Pozsony (Bratislava)
Privigye (Prievidza, Trencsén)
Radvány (Radvan, Zólyom)
Rudnok (Rudnik, Kassa)
Sasvár (Sastin, Nagyszombat)
Szentantal (Antol, Svaty Anton, Selmecbánya)
Szomolnok (Smolnik, Kassa)
Vágmagyarád (Modorfalva, Modranka, Pozsony)
Várhosszúrét-Buzgó forrás (Krasnohorska Dlhá Lúka, Rozsnyó)
Visnyó (Visnové, Trencsén)
Znióváralja (Klástor pod Znievom, Turóc)
Zólyom (Zvolen, Besztercebánya)