Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek szinte kivétel nélkül Boldogasszony, illetve a Szűzanya tiszteletén alapulnak. Az alábbi gyűjteményben előfordulnak olyan kegyhelyek, melyek ettől eltérnek (pl. Kács, Monok, Péliföldszentkereszt).
A római katolikus egyház „hivatalosan” két kegyhelyet ismer el nemzeti kegyhelyként: Máriapócsot, és Mátraverebélyt. A gyűjtemény fényes példája annak, hogy a hivatalos megítélés és szándék más alapokon nyugszik, mint a Jézusi-keresztény nemzeti lelkület.

A gyűjtemény összeállításakor az volt a cél, hogy a többféle forrásban különböző megjelenéssel és részletességgel található leírások egységesen jelenjenek meg. A leírások egyes szakaszai lexikon-szerű tömörítéssel bírnak, lévén, hogy részben onnan származnak. A gyűjtemény nyilvánvalóan tovább bővíthető, vagy adatai helyesbíthetők. A tájékozódás elősegítésére készült egy magyarországi megyék szerinti gyűjtőlista, valamint egy országonkénti gyűjtőlista is a szomszédos országokban található kegyhelyekről.

Betűrendes gyűjtemény M-R

Máriabesnyő (Pest megye, Gödöllő) Az 1750-es években a vidék grófja, gróf Grassalkovich Antal volt, az ország leggazdagabb urainak egyike. Egészen Bajáig az övé volt az ország középső része. Istenfélő katolikus ember volt, külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén. A gróf háromszor nősült, első felesége Láng Erzsébet özv. Bajthay Istvánné, hétévi házasság után 1729-ben meghalt. 1731-ben újra megnősült, a felesége Klobusitzky Krisztina, négy leány és 1 fiú-gyermekkel, a későbbi ifjabb Grassalkovich Antallal örvendeztette meg. Hét évi házasság után ez a felesége is meghalt. A harmadik felesége Klobusitzky Terézia szintén hét évi házasság után halálosan megbetegedett. Ekkor fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul a felesége, akkor egy templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az építkezés közben a gróf álmában egy szép nő jelent meg és azt mondta: “Ha a templom romjai közt, ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz.” Másnap, 1759. április 19-én ebédszünetben, az isaszegi Tóth Márton napszámossal a mondott helyen kutatni kezdtek. Két ásónyom mélyen egy nagy kőlapot találtak. A kőlapot fölfeszítve a kezébe akadt valami Fidler Jánosnak, azt odaadta a társának Tóth Mártonnak, mondván, találtam valamit, de nem tudom mi az! Lepucolva róla a földet, egy szép kis Szűzmária szobor került elő. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált.

Máriabisztrica (Marija Bistrica Horvátország) Mária csodatevő fekete fából készült kegyszobra a legszentebb Boldogasszony, a 15. századból származik, az egyszerű, népből származó ismeretlen mester alkotása a hívő népnek, amely nagy szenvedésnek és megpróbáltatásnak van kitéve. A hagyomány szerint Mária fából készült fekete szobra először egy fakápolnában volt elhelyezve, az ős-szentélyben, Vinski Vrh-en 1499-től 1545-ig. Vinski Vrh mintegy három kilométerre van a mai Marija Bistrica szentélytől. Az állandó török veszedelem miatt, és különösen hogy a törökök 1545. május 4. után Konjščinánál szétverték Zrínyi Miklós (Nikola Zrinski) seregeit, Pál plébános (plebanus Paulus de Bisthricza) Mária csodatevő szobrát áthelyezte Bistricába és titokban, a plébánia templomában az éneklőhely alatt elásta, és a szobor titkát magával vitte a sírba. Azonban Mária tisztelői kutattak a csodatevő szobor után és 1588-ban újra fellelték azt és a Mária szobrot sértetlenül kiásták. Az újabb török veszedelem miatt azonban, amikor a törökök 1650-ben behatoltak Magyarországra, a szobrot másodszor is elrejtették. A bistricai Szűzanya szobrának második megtalálása 1684. július 15-én történt. Miután előkerült a lassan már feledésbe merült Mária szobor, ismét a zarándokok tiszteletét élvezte. A Bistricai Szűzanya szobrának csodálatos megtalálásai és a csodatételeinek híre a zágrábi püspökség határain kívül is ismerté vált, Stájerországban és Magyarországon is híre ment. A bistricai búcsúhelyre özönleni kezdett a minden tájról ideérkező zarándokok sokasága.

Máriafalva (Mariasdorf, Ausztria) Plébánia a v. szombathelyi egyhmegye pinkafői esperesi kerületében. Nagyboldogasszony templom a XV. sz-ból, Burgenland legszebb későgótikus temploma.

Máriafalva (Larguca, Sărcutza (Lărguţa, Bacău [Bákó] m.), Moldva, Ro.) Falu Nicolae Bălcescu községben, a Nagy Tázlóba folyó Larguca-patak völgyében. A 17-18. sz: jött létre, félreeső, erdős helyen. Szt Szűz Anyaságának tiszteletére szentelt templom. 1902: Neumann Péter bogdánfalvi pap új tp-ot épített paticsból, havonta átjárt Máriafalvára s magyar nyelven misézett, amíg Mihai Robu pp. el nem tiltotta ettől.

Máriafölde (Nagyteremia, Teremia Mare, Ro.) Plébánia a v. csanádi egyházmegye. nagykikindai esp. kerületében. 1770: alapították. Templomát 1807-ben Kisboldogasszonynak szentelték.

Máriagyűd (Siklós, Baranya megye) 1006-ban bencés szerzetesek egy Mária szobrot találnak Gyüd falu forrása mellett. 1148-ban templomot épít II. Géza király és ide helyezik a szobrot. 1537 után a templom református lesz és a törökdúlás után 1543 után a szobor elvész, a templom elnéptelenedik. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatják a híveket szerezzék vissza a templomot, melyet két év múlva is visszakapnak. 1706-ban újabb jelenések voltak. A mai kegyszobrot 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. Ezüstből ötvözött palástját a XVIII. század (1784) vége felé készítették. A rajta látható arany ékszereket, gyűrűket, zarándokok hagyták itt hálából.1788-ban az osztrák császár bezáratja a kegyhelyet, elkobozza a tárgyakat. A jegyzőkönyv szerint 106 mankó, két mázsányi arany ezüst tárgyakat visznek el. Az irat szerint 302 váratlan gyógyulás történt. 1805-ben a pápa VII. Pius elismerte, és hivatalosan visszaállította a kegyhelyet. 2008-ban a templom basilica minor rangot kapott. A mai kegyszobor 1713-ból való. A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyűdi korsókban vitték haza a zarándokok.

Máriakálnok (Győr-Moson-Sopron megye) 1529-ben a törököktől visszahúzódó keresztény seregek az itt található vízből ittak és sebeik csodával határos módon begyógyultak. A kút gyógyítóereje leginkább szem és lábbetegségekre jó. Később egy halász a Dunában egy hársfából faragott Mária szobrot talált. Egy kis építményt készített fölé, majd a fia kápolnává bővítette. A falú földesura eltévedt egy ingoványos helyre tévedt és megmenekülésének emlékére nagyobb kápolnát emeltetett. De később 1873-ban leégett, elégett az oltárkép, a mennyezet is leszakadt, de a szobornak semmi baja nem lett. A víztől, tűztől megmenekült Mária szobrot ma a Sarlós Boldogasszony templomban van. A forrás pedig a kápolnában az oltár alatt van.

Máriakéménd (Baranya megye) A búcsújáró hely kialakulása egy csodás jelenéshez kötődik. 1740 áprilisában a Szent Miklós templom romjai között néhány helybeli kislány füvet gyűjtött, amikor egy mélyedésben a kis Jézust karján tartó Szűzanya fényben tündöklő szobrát pillantották meg. A szobrot nem tudták kiemelni a földből, eltűnt. A jelenés hírére hamarosan közelről és távolról jöttek zarándokok. Ezért a falu bírója a búcsúsok követelésére a romos Szent Miklós templom szentélyét szalmával befedette, hogy ott misézni lehessen. Kéménd ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott, ezért 1754-ben az ügyet kivizsgáló püspöki visitator, gróf Esterházy Károly is Esztergomból jött.
Máriakút, (Rafajóc, Rafajovce, Szlovákia) G.k. parókia a v. munkácsi, majd eperjesi egyhm. sztropkói esp. ker-ében. – 1690: már létezett. Mai tp-át 1902: Kisboldogasszony tiszt-ére szent.

Máriakutacska (Pest megye) Forrás, szentkút Csobánka mellett a pilisi hegyekben. A ter-en a honfoglalás korában tp. állt a Bold. Szűz Mária tiszt-ére. Az Árpád-kori írott emlékek régi településről tesznek említést. A dobogókői országút mentén ciszt. ktor volt, melyet III. Béla kir. 1184: alapított. Itt a pilisi erdőségekben, a Holdvilág-árok végén, a meredek sziklafalak oldalába vájt barlangokban volt Boldog Özséb remetetelepe. A székesfehérvári ppség irattárában 1840-től kezdve megtalálhatók Máriakutacskára, a csobánkai szentkútra vonatkozó adatok. 1844: Gyurtsek József csobánkai plnos 3 feltűnő gyógyulás alapján kérte, hogy a szentkút forrása fölé kpna épülhessen. Egy Hochackerné nevű pesti asszony, Walter Ádám piliscsabai és Peller Márton pilisvörösvári lakosok eskü alatt bizonyítják, hogy szembajos gyermekeik a szentkút vizétől gyógyultak meg. Az első csodát a hagyomány őrizte meg: Lendner Mária pesti asszony visszanyerte látását. – Az építkezést Schnierch Erzsébet budai özvegyasszony indította el 400 arany adományozásával. 1845: a szentkút forrása fölött fölépült az egyszerű, kedves fatornyos kpna, melyet 1845. VII. 2: Sarlós Boldogasszony tiszt-ére szteltek föl. A szentkút boltozata fölött az óbudai dohánygyári munkásnők 1913: lourdes-i barlangot állítottak, a kpna elé fából épített, nyitott előcsarnok került, hogy rossz időjárás esetén menedéke lehessen a zarándokoknak. 1936: a régit majdnem egészen lebontották, és helyébe Pillmann Alfonz plnos buzgólkodásából épült a mai kpna. 1950-52: átrendezték a kpna belső terét, új főoltár készült. Fölötte szárnyasoltár-szerű kovácsoltvas keretben a Szűzanya Pilisi hegyek Boldogasszonya típusú kegyképe. A 18. sz. végi, koronák nélküli →Mariahilf kép ismeretlen művész alkotása. Felirata: Hozzádfutok bánatommal, Boldogasszony édes! A kegykpnában egy Szt Imre-ereklyét is őriznek.

Márianosztra (Pest megye) Nagy Lajos király alapította 1352-ben, az akkor egyedüli férfi szerzetesrend részére, a pálosoknak. A települést a magyarok védőszentje miatt “a mi Máriánk”-nak nevezték el, és a templom is ezt a nevet kapta. A visegrádi vár közelsége miatt, a magyar királyok kedvelt imádkozóhelye, de a török Nógrád várának bevétele után a szerzetesrend távozik. 1711-ben az esztergomi érsek Széchenyi hagyatéka lehetővé teszi az újjáépítést, mely eseményre Czestochowából máriaképet kap Márianostra. Laszkiri Cyprián megfesti a kegyképet a czestochowai kép mintájára, és a csodatevőnek ismert képhez érintik. Miután Márianosztrára érkezik 1739-ben egy pálos haldokló testvér hirtelen meggyógyul. A képet ma “Fekete Madonna” kegyképnek nevezik.

Máriapócs (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye) Máriapócson a görög katolikus templomban őriznek egy Mária képet, amely kétszer könnyezett. Azonban korábban elvittek egy Mária képet már Máriapócsról, az volt az első ami könnyezett. Jelenleg a bécsi Stephansdom-ban őrzik, mert I. Lipót Bécsbe vitette. 1696 november 4-től december 8-ig könnyezett. A pócsiak megnyugtatása miatt Telekessy István egri püspök egy hasonlót készítettet 1707-ben. 1715. augusztus 1-jén, 2-án és 5-én ez a festmény is könnyeket hullatott. Az egyszerű ruszin fatemplomot bazilika kolostorrá alakították 1731 és 1749 között. A harmadik könnyezés 1905 december 2-án, 9-én és 30.án, és 31-én következett be. A képet meglátogatók között számtalan csodás gyógyulást jegyeztek le. A képet Papp István festette, aki – mint az a második világháború utáni restaurálás feltárta – egy régi kopott bizánci ikont festett át. Az ikont Útmutató Istenanya ikonnak nevezik, mert Jézus nem áldásra emeli a kezét, – ami a többi ikon jellemzője, hanem anyjára mutat, és Mária a jobbkezével fia felé mutat.

Máriaradna (Radna Románia) – Egy idős bosnyák férfi adományozott a helyi ferences rendnek egy Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló papírnyomatot. Ezt a képet egy fakápolnába helyezték. A radnai kolostor feljegyzése szerint 1695 szeptember 8-án a törökök elfoglalták a Maros túloldalán Lippa városát, és a radnai faházakat és a kápolnát felgyújtották. A templomi kegytárgyakat egy helyre vitték és elégették. A papírkép viszont sértetlen maradt, kissé megfeketedett. A hagyomány szerint a tűz olyan nagy volt, hogy égő zsindelyek repültek fel az égbe és ráestek a török sátortáborra felgyújtván és jelentős kárt okozván abban. Egy török szpáhi elindult, hogy a képet újra megpróbálja megsemmisíteni. A lovának patája viszont beleragadt egy kőbe, leesett és nyakát szegte. A kő mai is látható a templom déli, belső oldalába falazva. A csodás története nem sokan ismerték mindaddig, amíg 1708-ban pestisjárvány tört ki Aradon. Egy haldokló nő – Bummer Mária -, utolsó mondatának az értelme az volt, hogy addig nem fog megszűnni a járvány ameddig nem tartanak búcsújárást Radnára. Az aradi városi tanács okirata is őrzi ezt az esetet. A búcsújárást megtartották, a pestis megszűnt. Ezután építették fel basilica minor szintre a máriaradnai templomot. A búcsújáró hely jellegzetessége a fogadalmi illetve hála adományképek és szobrok, az imameghallgatást reményében, fejében. Kétezer ilyen tárgyat őriznek itt.

Máriaremete (Budapest városrésze a II kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén) A 18. században a mai Svájc területéről, egy Thalwieser Katalin nevű asszony telepedett le Pesthidegkúton. Még hazájában nagy tisztelője volt a híres einsiedelni Máriának, amelynek másolatát magával hozta. Úgy érezte, hogy boldog házasságát egy Linzenpold György nevű, jómódú emberrel a Boldogságos Szűznek köszönheti, ezért a képet a faluhoz közel egy tölgyfára függesztette. Az erdőt járó emberek és a pásztorok sokat ájtatoskodtak előtte. A századforduló tájékán egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a búcsújárás. A falu földesura, Terstyánszky Ignác előbb egy fa, majd később egy kőkápolnát építtetett azon a helyen. Ettől kezdve beszélhetünk népesebb zarándoklatokról, a Remete Mária kegyszobrához.

Máriatölgyes (Dubnica, Dubnica nad Váhom, Szlovákia) Az oltár (1756) fölött 4 korinthusi oszlopon nyugvó nyílt baldachin, tetején a magyar szt koronával. A kegyszobor Napbaöltözött Asszony, a tabernákulum fölött üveges szekrényben van elhelyezve. A 15. sz., kb. 120 cm-es, öltöztetett faszobor az Illésházy gr. család trencséni várkpnájából került 1756: a plébtp-ba. 1742: Kolacsányi Dániel plnos a szobrot a m. ezüst és arany pénzeken látható Mária-ábrázolásokhoz hasonlította. Posztamensén Mo. címere látható.

Máriavölgy (Marianka Szlovákia) A legenda szerint már első szent királyunk uralkodása idején remeték húzódtak meg a völgyben lévő erdőben, hogy teljesen Istennek szenteljék életüket. Egyikük fából egy Szűz Mária szobrot faragott, s az előtt végezte imáit. Idővel elrejtette a szobrot egy odvas fába, hogy megvédje azt az esetleges pusztítástól. gy pálos remete – keresve a csodás gyógyulások okát – bukkant a valamikor régen, remete elődje által elrejtett szoborra az indák, föld, homok alatt, a forrás tövében. A szobornak a forrás eredeténél kis kápolnát épített társaival, s ide jártak aztán a hívők a Szűzanya segítségét kérni.

Mátraverebély (Nógrád megye) A legenda szerint, Szent László a kunok ellen harcolt (1091), azonban ellenség bekerítette és egy völgybe szorult. A király egy szakadékot átugatván az első lópata földre érkezése alkalmával víz szivárgott ki a földből. A király bárdjával kiszélesítette és forrás tört elő. Egy 1714-es irat szerint egy néma kisfiú vizet keresvén lemaradt apjától, amikor megjelent a Szűzanya neki és egy lópatkójú mélyedésre mutatott, ahol víz csillant fel. Szomját oltotta és apja után kiáltott – meggyógyult némaságából. Ennek okán 1195-ben Szentkút lett a neve, a helyet szentnek nyilvánítják. 1258-ban engedélyt kap az apostoli Szentszéktől búcsújáró hely legyen. A XVI. században a törökdúlás nyomán Verebély települést lerombolják, de 1650-60 között a gyöngyösi ferencesek engedélyt kapnak egy török basától, hogy búcsújárást tartsanak. 1700-ban aranykereszt ragyogott fel a vízben. XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta az eseteket, az azóta megtörtént gyógyulásokat, melyek valódiságát elfogadta. 1701-ben a hívők ezrei előtt megjelent a Boldogságos Szűz trónján ülve, a kis Jézussal kezében. 1714-től Lukovics Márton kisterenyei plébános feljegyzi a csodás eseteket. A Magyar Katoliukus Püspöki Konferencia nemzeti kegyhelynek tartja számon Mátraverebély-Szentkút néven. 2000. év óta a kegyszobrot öltöztetik.

Mikháza (Călugăreni, Maros megye, Románia) A Felső-Nyárádmenti “Szentföld” központja, legjelentősebb egyházi helye. Itt épült fel az erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyó utáni második legnagyobb konventje. Tp-át Szt István kir. tit-ra sztelték

Miskolc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Vsz. a 15. sz: épült a Boldogasszony-tp. az Újváros közp-jában. Mindenszentek ispotályos tp. a város végén, a Mindszent nevű, akkor még különálló kis faluban, a tapolcai apátság birtokán. A 18. sz. elejére a tp. összeomlott, kőanyagát a mindszenti kpna újjáépítésénél használta föl 1706: Petrik András egri knk, tapolcai apát. Az alsóvárosi plébániához tartozó Vasútvidék MÁV-telepen 1924: Nagyboldogasszony-kpna épült. A mindszenti kpna az 1720-as évek közepén már összedőlőben volt. Althann tapolcai apát lebontatta, 1728: jóval nagyobb tp. építésébe kezdett, de 1734: a Mindszent utca nagyobb része leégett, a tp. és a paplak tetőzetével együtt. A tp-ot Althann utóda, Máriássy Sándor knk. 1743: fejezte be, Szt Péter és Pál apostol tit-ra sztelték. A tp. előtti téren fogadalmi Mária-oszlop áll az 1739-i pestisjárvány emlékére. Figyelemre méltó, hogy Miskolcnak van egy Kisboldogasszony névre keresztelt óvodája is.

Monok (Borsod-abaúj-Zemplén megye) Kegyhelyén minden szeptember harmadik vasárnapján nagybúcsú van a Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepével kapcsolatban, a Kálvária-hegyen. Az oltár mögött a Fájdalmas Sűzanya szobra van, az oltár alatt pedig egy mélyedésben, fehér márványból készített szent sírban, életnagyságú méretben, a keresztfától levett Krisztus Urunk teste látható. Mai Sarlós Boldogasszony-tp-át 1795-1814: építették.

Nagyszombat (Trnava, Szlovákia) A székesegyház kegyképe Áldó Boldogasszony. 1708-ban a pestisjárvány és a belső rendet megzavaró fosztogatás idején a városban elterjedt a hír, hogy könnyezik a templom főoltárán a Szűzanya festmény. Sokan siettek oda és látva az igaz hírt sokan magukba szállva bűnbánatot tartottak.

Nyárádremete, (Remete, Eremitu, Maros megye, Románia) Tp-át 1812: Nagyboldogasszony tit-ra sztelték.

Nyitra (Nitra, Szlovákia) A nyitrai dombon, a XVI. században kis kápolnában lévő Mária képnél fogadalmakat tesznek a hívek, gyógyulások történtek. A nyitrai kálvária Pietàja a hihetőleg még kk. eredetű máriahegyi búcsújáró hely kegykpnájában áll, ahol a főbúcsút ma is Nagyboldogasszony ünnepén tartják. Később kiépítették a kálvária-stációkat, s a 18. sz: kialakított barokk főoltárra helyezték át az addig mellékoltáron tisztelt Fájdalmas Anya kegyszobrát. A koronákkal ékes, nagyméretű, festett faszobor alkotója ismeretlen, stílusát tekintve kora akár még a 16. sz. második felére is tehető.

Óbuda-Kiscell (Budapest) Azért nevezték Kiscellnek, mert kegyszobra a máriacelli szoborhoz érintett másolat. Zichy László és Zichy Péter gr-ok hozták a szobrot 1702-ben, s fogadalmat tettek, hogy kpnát építenek számára. A szobor elhelyezésére kápolnát építettek 1724-ben, a Mátyás-hegy és az Árpád-völgy közötti dombon. Ezért ma is Kiscellnek nevezzük ezt a dombot Budapesten. XII. Kelemen pápa teljes búcsút engedélyezett azoknak akik november 8-án elzarándokolnak a kápolnához. 1760-ban templom épül, és a kegyszobrot átviszik a kápolnából. 1784-ben II. József magyar király felosztja a Trinitátus rendet, és a templom berendezései árverés alá kerülnek. A kegyszobor az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia templomába kerül.

Óhegy (Staré Hory, Zólyom, Szlovákia) Tp-át 1776: Kegyelmes Boldogasszony tit-ra szent. Felvidék búcsújáró helye. A szentély két oldalfalán, keretben 18-19. sz. fogadalmi képek vert ezüstből.A barokk főoltár tabernákuluma fölött van az 1480 k. készült, koronákkal és jogarral ékes, festett, Napbaöltözött Asszony faszobor. Vsz. a bányavidék valamelyik műhelyében készült. A bányavárosok saját búcsújáró helyüknek tekintették. Erre utalnak a különböző, 18. sz. rézmetszetű sztképek, melyeken a Boldogasszony lábánál a kegytp-mal szemben bányászjelvény látható e fölirattal: Benedictione tua florescant montes, ‘A te áldásoddal virágoznak a hegyek’. Mellette a féltérdre ereszkedő bányamunkás bal kezét szívére téve jobbjával a köriratra mutat.

Osli (Győr-Moson-Sopron megye) Évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye. A Mária tisztelet alapjait Kanizsay János esztergomi érsek vetette meg, amikor 1390-ben kápolnát emeltetett és képet állított Mária tiszteletére. 1572-ben a protestánsok a kápolnát lerombolták és csak 1644-ben építették újjá. A török pusztítás után, 1690-ben ismét helyre kellett állítani a kápolnát és ekkor adományozta Eszterházi Pál a Szűz Máriát ábrázoló szobrot a régi pótlására. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával. Mária és a gyermek Jézus fején aranyozott ezüst korona látható. A kápolna 1748-ban templommá bővült. A templom külső falán félköríves fülkében Szent István és Szent László embernagyságú szobra látható, amit Simor János győri püspök adományozott a győri székesegyház darabjaiból. A templom belsejében a legszebb alkotás a rokokó főoltár és annak angyalszobrai. Ennek közepén helyezték el a Máriát ábrázoló kegyszobrot. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható.

Pálosszentkút (Petőfiszállás, 1952-ig Ferencszállás, Bács-Kiskun megye) Kiskunság népének búcsújáróhelye. Történelme során a következő neveken ismerték: Ferencszállás, Pálos- szentkút. A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szúz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék.
Az 1700-as évek végén – mondja egy másik csodás történet – egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták. A meginduló népes búcsújárások hatására a kiskunfélegyházi városi tanács a helyszínen egy kőkeresztet emeltetett, ám a váci püspöki hatóság 1793-ban betiltotta a zarándoklatokat. Ennek hatására a város elrendelte a forrás betömését. Egy tanyai ember, akinek földjén a friss vetést a búcsúsok sokszor letiporták, trágyával tömte el a víz útját. Ám az a piszkot kiszórta, s még nagyobb erővel tört fel. Ezt égi intésnek tekintették, s utána senki sem mert a forráshoz nyúlni. Körülkerítették és védőtetőt húztak föléje. S egyre jöttek a zarándokok, különösen pünkösdkor és Kisasszony-napkor a „Szentkúti Szűzanyához”. A millennium emlékére megépült a Skapulárés Szűzanya kápolnája. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend telepedett le Szentkúton, amely ekkor kapta a Pálosszentkút nevet. Egy évtizednyi munkálkodás után azonban őket is feloszlatták. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, amelynek egy-egy állomását más-más település zarándokai emelték. Új védőtetőt kapott a Szentkút, megépült a lourdes-i barlang, a szabadtéri oltár, a Szent Kereszt-kápolna, s a Prágai Kis Jézus szobra, amely előtt a búcsús ünnep végén a pap megáldja a jelen lévő kisgyermekeket. Megnyílt a máig gyarapodó Mária-múzeum. Évente kétszer van búcsú Pünkösdkor és Kisboldogasszony ünnepén.

Pécs-Havihegy (Baranya megye, Pécs városrésze) Havi Boldogasszony búcsújáróhelye. Havihegyi Boldogasszony-, Havas Boldogasszony kápolna: Az 1693. évi pestisjárvány után fogadalomból építették, 1697: áldották meg. 1710: bőv. és a római S. Maria Maggiore-baz. Havi Boldogasszony kegyképének másolatát helyezték el benne. 1780: fölszerelése elégett, ekkor kapott copf stílusú új márványoltárt és érintett új kegyképet. Harangját 1688: Michael Weingarten öntötte Pécsett; a legrégibb Baranya m. és az első pécsi öntésű harang. Felirata: Sit tuis honoribus Virgo Maria ad Nives ut nos a peste belloque liberes (‘A te tiszteletedre, Havi Szűz Mária, hogy a pestistől és a háborútól megszabadíts minket’)

Péliföldszentkereszt (Komárom-Esztergom megye, Bajót településrésze) Búcsújáró hely a Szent Kereszt tiszteletére. Komárom-Esztergom megye egyik leglátogatottabb kegyhelye, ősi zarándokhely, mely a 633 méter magas Gerecse nyúlványa és a 374 m magas Öregkő hegy lábánál fekszik. Zarándokhelyi jellegéről a Visitatio Canonica azt írja, hogy 1730. május 30-án egy sántán született gyermek itt csodálatosan meggyógyult. A kegytp. festett fa kegyszobrát ismeretlen művész faragta a 18. sz. első felében.

Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék városrésze, Szerbia) Búcsújáró hely. Kegyképe a Santa Maria Maggiore-bazilika Szt Lukácsnak tulajdonított ikonjának másolata. Különös jelentőséget nyert Savoyai Jenő hg. 1716. VIII. 5: Havi Boldogasszony napján aratott péterváradi győzelme folytán. A kegytp. helyén takia, dervis-zárda állt. A csatában megsebesült török fővezért ide vitték, és vigasztalásául sok ker. foglyot hosszú láncra verve vezettek eléje. Köztük volt br. Breiner generális, kinek kezét és lábát levágták, majd egy szilfára fölakasztották. Eközben Jenő hg. Mária képe előtt könyörgött, és megismétlődött a hó-csoda: sűrű havazás födte el a ker. sereget a tör. elől, s a vesztésre álló csata Mária híveinek győzelmével végződött. XI. Kelemen p. (ur. 1700-21) e győzelem emlékére terjesztette ki Rózsafüzér Királynője ünnepét az egész Egyházra. Breiner generális rokonsága a tör. mecsetet kpnává alakította, hol az emlékezetes napot Havi Boldogasszony római képmásával örökítették meg. A 18. sz. elejéről származó kegykép festője ismeretlen.

Pinkakertes (Gaas, Monyorókerék településrésze, Németújvári járás, Ausztria) A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt búcsújárótemploma a falutól 1,5 km-re délre emelkedő dombon áll. A környék legszebb és legnagyobb Mária-szentélye. A templom 1475 és 1524 között épült gótikus stílusban valószínűleg a román kori várkápolna felhasználásával. A legrégebbi részében található kronogramm utal az alapítás lehetséges idejére: “saLVe sanCta Mater”. A latin feliratban található évszám: MCLV azaz 1155. A korinthoszi oszlopos főoltár fülkéjében látható a templom legértékesebb kincse, az 1470 körül faragott, késő gótikus Madonna kegyszobor. Fején aranyozott korona, jobbjában kormánypálca, bal karján az áldást osztó és országalmát tartó gyermek Jézus, lába alatt emberprofilos holdsarló. A szentély előtt álló oszlopos Madonna 1625-ből származik, ez az egyetlen ma is eredeti helyén álló nyugat-magyarországi hasonló Istenanya-szobor. A főoltár mellékszobrai Szent István, Szent László királyokat, valamint Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolják.

Pozsony (Bratislava, Szlovákia) Szent Márton templom kegyszobra 15-16. sz. öltöztetett fa Pietà, Mária fején korona. – A legenda szerint Kelemen János pozsonyi polgárnak, aki 1641: hunyt el, 60 évesen, „a Purgatórium tüzében nagy kínokat köll szenvednie… bűneiért, (melyekért) eleget nem tett volna”. Szabadulása reményében megjelent a túlvilágról, és úgy rendelkezett, hogy a régi Pietàt oltárra helyezve miséket mondjanak érte. Igazolásképpen a lélek egy stólát tett a Fájdalmas Anya nyakába, Krisztus lábához egy gyertyát, s ő maga „egy szép fejér galamb képében egynehány nap múlva sok emberek láttára… viteték (az örök boldogságba)” (Esterházy tudósítása). Virágvölgy búcsújárőhely. Tp-át 1769: Nagyboldogasszony tit-ra sztelték. Kegyképe Szivárványos Madonna: Mária és a gyermek Jézus arca egymáshoz simul (Eleusza), mindkettőjük fejét dupla szivárvány koronázza. Ősképe a genazzanói Mária, jó tanács Anyja. Az eredetihez hozzáérintett virágvölgyi kegyképet 1768. V: Jankó József pozsonyi kereskedő Genazzanóból hozta magával, nyilván búcsújárása emlékeként. A mélyúti Mária-kpna kőből készült, öltöztetett kegyképe Ülő Boldogasszony, jobb térdén Gyermekével. Készítője ismeretlen. Ősképe a mariazelli kegyszobor. Az 1713-as pozsonyi pestis idején Laurermann György János helybeli polgár a Mélyút végén, a Kálvária alatt emeltette a Mária-kpnát, ahol elhelyezte a mariazelli kegyszobor mását.

Privigye (Prievidza, Trencsén, Szlovákia) Búcsújáróhely. A város északkeleti szélén dombon levő temetőben áll a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, 13. századi, eredetileg késő román római katolikus templom, melyet egykor a 15. században alapított kolostor és tornyokkal erődített védőfal vett körül. Kegyszobra hársfából készült, 11. századi. A Boldogasszony szobra a reformáció és a kuruc háborúk viszontagságai közepette sem veszett el. Tisztelete meg nem szűnt. Az 1755-i kánoni látogatás alkalmával is megerősítést nyer, hogy a 11. századból származik. Anno 1081. Ezek szerint Szent László idejéből való. 1721-ben új főoltárt emeltek és a kegyszobrot ezen helyezték el barokk környezetben. Ez az új főoltár bővült a magyar szentek szobraival: István, László és Imre alakjával, valamint a lengyel Kázmér hercegével.

Radvány (Radvan, Zólyom, Szlovákia) 1287: már létezett Kisboldogasszony tp-a gótikus erődtp. volt. Az É-i kpna oltárán festett, fa Pietà-szobor. 1518: készült, 1744: barokk, a 20. sz. elején neogótikus oltárba foglalták. Krisztus és Mária fején korona.

Remete (Pálosremete, Remeti, Máramaros, Románia) Egykori pálos monostor. A Tisza balpartján, Técső fölött állott, Boldogasszony tiszt-ére emelték. I. (Nagy) Lajos kir-tól malmot kaptak a Técsői patakon, 1368: okl-be foglalta a klastrom határait, ezért ő tekinthető az alapítónak.

Röjtökmuzsaj (1928-ig Röjtök és Muzsaj, Győr-Moson-Sopron megye) Mai Kisboldogasszony-tp-át 1879: Handler Ferdinánd tervei szerint építették, 1988-89, 2004: restaurálták. A templom fából faragott Mária szobra a hagyomány szerint a burgenlandi Vimpác minorita templomából került ide. A ma is nagy köztisztelettel körülvett kegyszobor története 1496-ban kezdődött, amikor a Vimpác (Wimpassing) község hívei templomot építettek. A templom elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak. Ezt a szobrot tették az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett nemcsak a falu, hanem az egész környék lakói részéről. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor az egyik magyar fogoly, egy egyszerű kondás azt tanácsolta neki, hogy küldje vissza a szobrot, és akkor meggyógyul. A basa az intésre hallgatva megbízta a foglyot, hogy vigye vissza a Szűzanya szobrát. Amint a szobor elkerült tőle, a basa azonnal meggyógyult. Vimpácon a szobor csodálatos visszatérése nagy örömet okozott. Mind több és több zarándokcsoport jött ide. Ezzel egyidejűleg a templom alatt forrás fakadt, melynek vizétől sokan meggyógyultak. 1587-ben kolostor épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-tól a minoriták vették át. Amikor II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a minoritáknak is el kellett hagyniuk Vimpácot, a kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták. Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta a vimpáci Szűzanyát. Szely Imre plébános a szobrot Földessy szobrászművésszel megvizsgáltatta. Kiderült, hogy a szobor valami ritka, itt nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. A gyakori imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre. A kegytemplom főbúcsúja Kisboldogaszony ünnepét követő vasárnapon van.

Rőtfalva (Rattersdorf, Ausztria) Tp-át 1300 k. Kisboldogasszony tit-ra sztelték. A törökök 1532: elfoglalták. 1696: alapították újra. Mai Sarlós Boldogasszony-tp-át 1696: építették. Búcsújáró hely vsz. 1300-tól. Az első román kpnához építették a Kisboldogasszony tp-ot. A 15. sz: É felől hozzáépítették a Sarlós Boldogasszony tp-ot. 1696: a két teret egymásba nyitották. 1644-ben Mallchitz Borbála kőszegi asszony adományozta a templomnak a Szoptató Boldogasszony kegyképét, mely később Lékára került. 660: festett másolata. Az eredeti prototípusa a Szomorúak Vigasztalója néven a morvaországi Freudenthalban a piaristáknál tisztelt, 1539-es kép. Még ma is Ungarische Madonnának nevezik. Az északi hajó középső pillérénél akantuszkeretben lévő Madonna-alak az egykori kegyszobor, amelyet Esterházy Pál nádor ajándékozott Rőtfalvának, 1676-ban. A kegyszobor álló Boldogasszony, jobb karján áldást osztó Gyermekével. Ismeretlen mester faszobra, koronákkal jogarral, országalmával, öltöztetett. A templomot körülvevő egykori temetőben, az épület keleti oldalánál látható a gyógyító Szent forrás, amelyet 1964-ben helyreállítottak. A Mária-kápolna az egykori temetőben, a védőfalnál található. Minden évben gyalogos Nagyboldogasszony zarándoklatot tartanak Rőtfalvára Kőszegről, a Jézus szíve templomtól, augusztus közepén.

Rudnok (Rudnik, Kassa, Szlovákia) Szt Anna-búcsújáró hely a m-szl. nyelvhatáron, a középső Felvidék egyik legnagyobb kegyhelye. Története a 13. századba nyúlik vissza, amikor az itteni búcsújárást egy Szent Annának tulajdonított csoda indította el. Egy vakon született jászói kislánynak álmában megjelent Szt Anna és elküldte őt a közeli forráshoz. A kislány itt megmosta a szemét és meggyógyult. A hagyomány szerint már a török hódoltság előtt ismert volt a rudnoki Szt Anna-forrás csodás gyógyhatása, főleg szembetegség ellen. Szent Anna tiszteletére szentelt kegytemplomát 1751-ben a jászói prépostság építtette a rudnoki berekben az egykori csoda helyszínén. Fő búcsúja Szt Anna napja (júl. 26.), nagyobb tömegeket megmozgató búcsús ünnepei még: húsvét, pünkösd, karácsony 3. napja és Nagyboldogasszony.

Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

Magyarországi megyék szerinti lista

BARANYA MEGYE
Máriagyüd
Máriakéménd
Pécs-Havihegy
Szigetvár-Turbék

BÁCS-KISKUN MEGYE
Hajós
Hercegszántó
Pálosszentkút
Vodica

BÉKÉS MEGYE
Gyula

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Bükkszentkereszt
Kács
Miskolc
Monok
Sajópálfala

CSONGRÁD MEGYE
Csongrád
Szeged-Alsóváros

FEJÉR MEGYE
Alsószentiván
Bodajk
Ercsi

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Csorna
Fertőszentmiklós
Győr
Hédervár
Kópháza
Máriakálnok
Osli
Röjtökmuzsaj
Sopronbánfalva
Szany
Tétszentkút

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

HEVES MEGYE
Bélapátfalva
Ecséd Szentkút-völgye, Szentlapos
Eger
Egerszalók
Gyöngyös-Alsóváros
Hanyi puszta

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Jászberény
Kunszentmárton
Törökszentmiklós

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Csatka
Esztergom Bakócz-kápolna
Péliföldszentkereszt
Vértessomló

NÓGRÁD MEGYE
Hasznos
Hont-Csitár
Karancsság-Szentkút
Mátraverebély

PEST MEGYE
Budakeszi Makkosmária
Csobánka
Dobogókő
Máriabesnyő
Máriakutacska
Márianosztra
Solymár
Vác-hétkápolna

SOMOGY MEGYE
Andocs
Segesd

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Máriapócs

TOLNA MEGYE
Csicsó puszta
Szekszárd-Szőlőhegy

VAS MEGYE
Alsószölnök
Celldömölk
Vasvár
Vát-Szentkút

VESZPRÉM MEGYE
Bakonybél
Jásd
Kolontár
Sümeg

ZALA MEGYE
Búcsúszentlászló
Csatár
Homokkomárom

Szomszédos országok szerinti lista

AUSZTRIA
Boldogasszony (Frauenkirchen)
Fraknó (Forchtenau)
Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid)
Kismarton (Eisenstadt)
Lajtaszék (Stocing)
Lorettom (Loretto, Ausztria)
Máriafalva (Mariasdorf)
Pinkakertes (Gaas, Monyorókerék településrésze, Németújvári járás)
Rőtfalva (Rattersdorf)

HORVÁTORSZÁG
Almás (Aljmas)
Máriabisztrica (Marija Bistrica)

ROMÁNIA
Csíksomlyó (Csíkszereda)
Kolozsvár
Máriafalva, (Larguca, Sărcutza (Lărguţa, Bacău [Bákó] m.), Moldva)
Máriafölde, (Nagyteremia, Teremia Mare)
Máriaradna (Radna)
Mikháza (Călugăreni, Maros megye)
Nyárádremete, (Remete, Eremitu, Maros megye)
Remete (Pálosremete, Remeti, Máramaros)
Szent Anna-tó (Hargita megye, Tusnádfürdő)

SZERBIA
Bács (Bac)
Bácskeresztúr (Russki Krstur, Bácska)
Doroszló (Dosolovo)
Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék városrésze)
Töröktopolya (Banatska Topola, Vajdaság, észak-Bánság)

SZLOVÁKIA
Abos (Obisovce)
Barka (Borka)
Dénes (Uhorná, Rozsnyó)
Dénesd (Jánosiková)
Hárskút (Lipovnik)
Kassa (Kosice)
Királyfa (Králová pri Senci, Pozsony)
Kisfalu (Mala Vieska)
Kistapolcsány (Topolcianky, Nyitra,)
Klátóc (ma Hajagos, régen Klokocsó, Klokocov, Kassa)
Körtvélyes (Hrusov, Rozsnyó)
Krasznahorka (Krásna Horka, Rozsnyó)
Lőcse (Levoce, Eperjes)
Máriakút, (Rafajóc, Rafajovce)
Máriatölgyes (Dubnica, Dubnica nad Váhom)
Máriavölgy (Marianka)
Nagyszombat (Trnava)
Nyitra (Nitra)
Óhegy (Staré Hory, Zólyom)
Pozsony (Bratislava)
Privigye (Prievidza, Trencsén)
Radvány (Radvan, Zólyom)
Rudnok (Rudnik, Kassa)
Sasvár (Sastin, Nagyszombat)
Szentantal (Antol, Svaty Anton, Selmecbánya)
Szomolnok (Smolnik, Kassa)
Vágmagyarád (Modorfalva, Modranka, Pozsony)
Várhosszúrét-Buzgó forrás (Krasnohorska Dlhá Lúka, Rozsnyó)
Visnyó (Visnové, Trencsén)
Znióváralja (Klástor pod Znievom, Turóc)
Zólyom (Zvolen, Besztercebánya)