Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

A Kárpát-haza területén lévő kegyhelyek szinte kivétel nélkül Boldogasszony, illetve a Szűzanya tiszteletén alapulnak. Az alábbi gyűjteményben előfordulnak olyan kegyhelyek, melyek ettől eltérnek (pl. Kács, Monok, Péliföldszentkereszt).
A római katolikus egyház „hivatalosan” két kegyhelyet ismer el nemzeti kegyhelyként: Máriapócsot, és Mátraverebélyt. A gyűjtemény fényes példája annak, hogy a hivatalos megítélés és szándék más alapokon nyugszik, mint a Jézusi-keresztény nemzeti lelkület.

A gyűjtemény összeállításakor az volt a cél, hogy a többféle forrásban különböző megjelenéssel és részletességgel található leírások egységesen jelenjenek meg. A leírások egyes szakaszai lexikon-szerű tömörítéssel bírnak, lévén, hogy részben onnan származnak. A gyűjtemény nyilvánvalóan tovább bővíthető, vagy adatai helyesbíthetők. A tájékozódás elősegítésére készült egy magyarországi megyék szerinti gyűjtőlista, valamint egy országonkénti gyűjtőlista is a szomszédos országokban található kegyhelyekről.

Betűrendes gyűjtemény S-Z

Sajópálfala (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6-február 16), hogy a falu templomában lévő nagyméretű Mária kép “izzadott és siránkozott, az az, hogy a’ boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a’ tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a’ fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak”. A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görög katolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor Antal akkori egri püspöknek. Erdődy Gábor Antal püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt “hasonló több képekkel együtt” őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban. A sajópálfalai Mária kép véres könnyezése egyike volt a 17- 18. század fordulóján több helyen feljegyzett Mária-jelenéseknek.

Sasvár (Sastin, Nagyszombat, Szlovákia) Búcsújáró hely. A hagyomány szerint 1564: gr. Czobor Imre nádori helytartó hirtelen haragjában elűzte, a hintójából kergette ki a feleségét, Bakich Angelikát. Angelika ártatlansága tudatában a Fájdalmas Anya (Pietà) útmenti faszobra előtt könyörgött és fogadalmat tett. Férje még aznap megbékélt vele. E csodás esemény emlékére Angelika azon a helyen, ahol a fogadalmat tette, kőoszlopra állíttatta a Mária szobrot. A kegyszobor ismeretlen felvidéki mester alkotása, a 16. sz. elejéről. Sokszorosan átfestett, Mária és Krisztus fején korona, a Fájdalmas Anya öltöztethető.

Segesd (Somogy megye) A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült ferences templom és a kolostor, amelyben Dorfmeister István munkája is látható, a 250 éve épült kegykápolna és a fésűs beépítésű felső hegy. A kegykápolna a szent forrás mellé épült, ma is neves zarándokhely, Fájdalmas Szűzanya-búcsújáró hely. 1433: Zsigmond kir. római császárrá koronázásakor a Marczaly család azt a kegyelmet kérte a p-tól a segesdi ferences egyh. részére, hogy mindazok, akik Nagyboldogasszony ünnepén ide zarándokolnak, teljes búcsút nyerhessenek. A törökök a már szépen virágzó kegyhelyet földúlták, a tp-ot és a ktort lerombolták, a nép szétszéledt. A tör. időkben a fölsősegesdi hegy tövében fakadt forrásnál számos beteg nyerte vissza egészségét. Gr. Széchenyi Antal tábornok a csodás gyógyulások hírére a forrás felett kpnát építtetett, melyet 1744: Acsády Ádám veszprémi pp. megbízásából Stopkovich János plnos szentelt föl. A barokk stílusú kpna az Alsó- és Felsősegesd közötti mezőn, a Szentkút közelében van, szép ligetben, kb. 1,5 km távolságra a plébtp-tól, s közel a vasútállomáshoz. Kegyszobra Pietà, melynek ősképe a sasvári kegyszobor.

Solymár (Pest megye) Az úgynevezett máriahilf festmények a hazai svábság körében voltak közkedvelt kegyképek. A solymári “Segítő Mária” kegyképet Lang Péter kőműves vásárolta és helyezte egy fára az erdőben a XVIII. század elején. 1739-ben Buda környékén pestisjárvány dúlt, és Maurer Károly Buda újlaki polgár itt imádkozott családjáért. A szomszédjai mind meghaltak a járványban, az ő családja megmaradt. Kápolnát építettet, és ide helyezte a kegyképet, míg a helyi földesúr megépítette a mai Szűz Mária neve plébánia templomot 1784-ben, és ennek oltárképe lett. Búcsúja szept. 12.

Sopron A ferencesek Nagyboldogasszony-tp-ukat 1280: kora gót stílusban építették, tornya 14., boltozata 15. sz., kórusának stukkódísze a 17. sz. közepén készült. É-i kapujának timpanonjában 15. sz. Köpönyeges Madonna.

Sopronbánfalva (Győr-Moson-Sopron megye) Búcsújáró hely. A pálos tp. kegyképe Hodégétria (bizánci képtípus 850 után: egyenes tartású, álló Mária-alak, bal karján Jézussal). Ősképe a czestochowai kegykép, vsz. még a kpnából való. A török időkben a kegyképet sikerült megmenteni: 1893-ig a falu Szt Mária Magdolna-tp-ában őrizték, majd megújítva, aranyozott keretben, átfestve fölhozták régi helyére és a főoltár fölé helyezték. 1966: restaurálták.

Lajtaszék (Stocing, Ausztria) A tp. kegyszobra: Boldogasszony, bal karján a Gyermek Jézussal, jobb kezében jogar. 130 cm magas, 1644: ismeretlen mestertől származó, festett kő szobor, megkoronázott, öltöztetett. Eredetileg a Loretto és Lajtaszék közti út mentén, egy 1645: állított kőoszlopon állt. A tör. elől 1683: a földbe rejtették. 1713: talált rá szántás közben egy földműves, s az új tp. búcsújáró hely lett.

Sümeg (Veszprém megye) Fájdalmas Szűzanya ferences tp. és konvent. 1498: a veszprémi pp. kpnát építtetett a Bold. Szűz Mária tiszt-ére, mely még 1553: is fennállt. mai tp-ot és ktort 1652-57: Széchenyi György veszprémi pp. építtette és a szalvatoriánusokra bízta. Pietà kegyszobra 1653: tölgyfából készült, többször átfestették. Krisztus és Mária fején korona, Szt István és Szt László veszi körül, egykor ezüst koronájukat nyújtották a kegyszobor felé. A tp. 1699 óta kegyhely. Ekkor történt az első csoda, Feilheim Keresztélyné Berghoffer Mária Zsófia Katalin bécsi asszony híres gyógyulása, aki keresztcsontja elszuvasodása miatt éveken át teljesen béna volt. Ismétlődő álomlátás vezette őt Sümegre. 1699. II. 6: reggel a Mária szobrot hívő bizalommal megérintette, nagy gennyes sebe ekkor tüstént begyógyult. Saját lábán ment föl a várba, hogy ott elmondja Széchenyi Pál veszprémi pp-nek a csodát. Inasa és kocsisa, akik őt Bécsből Sümegre hozták, lutheránusok voltak, de a csoda láttára kat. hitre tértek. Az első csodát századokon át számtalan követte. A bécsi asszony, a légrádi süketnéma asszony, a vak kuruc katona, a kezén-lábán béna Mátyás, a tűt nyelt sárvári kisfiú csodás gyógyulása a tp. oldalfali festményén van megörökítve. A sümegi tp-ot az idők folyamán sok csapás érte, de a Szűzanya szobra mindig épségben maradt. Tűz nem fogott rajta, villám nem zúzta össze. 1911: a tűzvész a szentségtartót és az áldoztató kelyhet megolvasztotta, elpusztította a főoltárképet, de a Szűzanya csodatevő szobra teljes épségben került ki a lángokból. 1938: restaurálták, régi kedves színét újból előhozták és a tartósság kedvéért zománcozták. A pápák közül többen halmozták el különféle búcsúkkal és kiváltságokkal a sümegi kegytp-ot. Legújabban XII. Pius p. 1940. I. 13: kelt leiratával, a szokásos föltételek mellett, teljes búcsút engedélyezett a tp. látogatóinak. A kegyhely főbúcsúja Fájdalmas Szűzanya ünnepén (IX. 15.) van.

Szany (Győr-Moson-Sopron megye) A Szent Anna kápolnát 1753-ban építették a szanyiak. Az építőanyag szállításához csak emberi erőt vettek igénybe, azaz minden építőanyagot a kezükben és a kötényükben hordozva, énekelve és imádkozva vittek a kápolna építéséhez. A szent kút, illetve a Szent Anna-kápolna, a Rábaköz nevezetes búcsújáró helye. A Rábaköz egyik katolikus lelki központja. A búcsú nagymiséjét az Anna-napot követő vasárnapon mutatják be.

Szeged-Alsóváros (Csongrád megye) Hatszáz esztendő vihara, öröme, bánata, gyásza és dicsősége múlt el azóta, hogy a szegedi barátok temploma és klastroma fennáll. Több ízben támadt óriási tűzvész, vagy a török pusztítás sem a templomot, sem a kolostort meg nem semmisítette, azt minden idők gyermeke a szegedi főoltárképnek, vagyis az ezen kép által ábrázolt szűz Mária csodatevő erejének tulajdonította. 1552-ben egy török csorda Szegedet feldúlván, a „Mátyás király” templomot is lángba borította. A Mária képet megmentendő, egyik ájtatos hívő a templomba rohant s magához vevén a szűz anya képét, szerencsésen kiért azzal az utcára, ahol azonban újabb veszély várt úgy a képre, mint annak megmentőjére. A jámbor keresztény ugyanis a templomból kijövet vad pogánnyal találta magát szemben, aki elől menekülni kellett. Látván az üldözött, hogy életét meg nem mentheti, legalább a képet igyekezett a pogányok elől elrejteni. Egyéb alkalmas hely híjával a klastrom mellett lévő „tsöpörke” mocsárba rejtette azt el, ahonnét teljes épségben 1630-ban került elő a szent kép, mely azóta ismét a templom főoltárát ékesíti. 1822. június hó 26-án Liptai Máténak, a barátok temploma akkori harangozójának ebédet vitt föl a toronyba Oláh Mari 12 éves leány. Vele volt a harangozó unokája, a 2 éves és 35 napos Éva is. A kis leány részint a nagy hőségtől, részint az út fáradalmától elgyötörten elálmosodott. Nagyapja elég gondatlanul a torony ablakába fektette a leánykát, aki — alig hogy elaludt — lezuhant a 14 öl s 2 láb magasságban lévő toronyablakból. Őrülten rohant le a lépcsőkön az öreg harangozó, unokáját megnézendő. Mire odaért, akkorra az ebédlőből kisietett barátok dédelgették a kisdedet, kinek jóformán semmi baja nem történt. Csodálatos megmenekülését a közelben lévő Mária képnek tulajdonították város- és vidék-szerte.

Szekszárd-Szőlőhegy (Tolna megye) Kisboldogasszony kápolna, Remete kápolna: búcsújáró hely. 1708: Szentiványi Márton SJ ír arról, hogy Szekszárdon, a szőlőhegyen a városbéliek fogadalomból Angyalok Kirnéja-kpnát építettek, melyet Remete kpnának is hívtak, mert remeték gondozták. A hagyomány szerint a kegyhely a mohácsi vész után keletkezett. A városon kívül levő erdős magaslaton egy ismeretlen férfi telepedett le. A mindenétől megfosztott bujdosó teljes visszavonultságban szigorú remete életet folytatott. Életszentségének híre csakhamar elterjedt az egész környéken, s többen hozzászegődtek. A róluk nevezett remeteforrás, nemcsak üdítő vizéről, hanem csodás gyógyító hatásáról is híres lett. A mai kegykpna 1771-78: épült, a mariazelli kegyszoborhoz érintett szobrot a bécsi sp. kórházból hozták. Ismeretlen művész készítette festett faszobor, megkoronázott, a mariazellivel azonos méretű, régebben öltöztették. A kpnát nyugalmazott papok gondozták, akik a kegyhely dombjára épített remetelakban, a Szűzanya közelében akarták befejezni életüket. Az utolsó Tóth Mihály máriakéméndi plnos volt, aki 1865. III. 25: halt meg. – Búcsúja Kisboldogasszony ünnepén (IX. 8.) van.

Szent Anna-tó (Hargita megye, Tusnádfürdő, Románia) A tó keletkezéséről szóló legenda röviden: Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók). Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették.
Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett. A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt. Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.
Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe? A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt. Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt. Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá. S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.
A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba, Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással. És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

Szentantal (Antol, Svaty Anton, Selmecbánya, Szlovákia) Vérkönnyező Boldogasszony csallóközi bűcsűjáró helye. A Szűz Mária rendtartományhoz tartozó ferencesek templomát maga Lippay György érsekprímás kezdte építtetni 1660-ban a zárdával együtt. A főoltár nagy képe Páduai Szent Antalt ábrázolja. Alatta foglal helyet a kegykép, ami miatt a templom zarándokhely. A kegyképen a vért könnyező Boldogasszony van Egy doborgazi ifjú, bizonyos Liszkay Márton ajánlotta föl Szűz Máriának a gyógyulás reményében. Miután meggyógyult, egy előttünk ismeretlen pozsonyi festővel elkészíttette, és a Szent Antal-i templomnak adományoznta 1705-ben . Ekkor még Vajka, Doborgaz, Bácsfa kisnemesek (prediális) telepe volt. A Boldogasszony kegyképe sírt a következő dátumokon: 1715. június 19-én hajnali 5 órakor és ezután, 20-án hajnali 3-4 óra között, majd 21-én déli 12 órakor, majd 23-án hajnali 4-5 óra között. A Szent Antal-i búcsú napja szeptember 8., Kisasszony ünnepe, illetve a következő vasárnap. Az istentiszteletek magyar nyelven történnek. A kegykép sajátosságai: maga a festésmód is sajátos a ruházat terén, sajátos a Boldogasszony és a kis Jézus arca. A Boldogasszony nyakát gyöngyfűzér díszíti, a Kisdedet a jobb karján tartja, a Kisded pedig baljával a Szűzanya ajkát tartja. A sírás vérkönnyeit egy kendőcskében (purificatorium) gyűjtötték egybe, s ezt az ereklyét máig is őrzik.

Szigetvár-Turbék (Baranya megye) A Mindenkor Segítő Szűz Mária búcsújáró helye Szigetvártól északra, a városközponttól mintegy 3 km-re. II. (Nagy) Szulejmán szultán 1566: nagy erőkkel indult Bécs elfoglalására. Útközben ostrom alá vette Szigetvárt, melynek kapitánya Zrínyi Miklós volt, aki kicsiny seregével VIII. 7-IX. 7: egy hónapig védte a várat, s ezáltal késleltette és lehetetlenné tette a továbbvonulást Bécs irányába. Az ostrom során meghalt a szultán. Halálhírét főemberei sokáig titokban tartották, „Szulejmán Khán testét a sátorban titokban eltemették; szívét s a körülötte lévő testrészeit és máját arra a helyre temették el, ahol most a Türbeh van” (Evlia Cselebi), a helyre nyolcszögletű, aranyozott kupolájú márvány síremléket emeltek. Szulejmán türbéjét a 17. sz. végén lebontották, helyére 1705: kis fakpnát épített egy súlyos betegségből meggyógyult férfi. 1756: elkészült a mai tp. szentélye, 1770: a hajója, a türbe falainak fölhasználásával. Szt Anna és Nep. Szt János oltárképeit Dorfmeister István festette. Kegyképe Eleusza, ősképe az innsbrucki, közvetlen előképe a passaui Mariahilf. 1770 u. átépítették, bőv., főoltárára a Mindenkor Segítő Szűz Mária képét tették. A vászonra festett képet a 18/19. sz. fordulóján megkoronázták.

Szomolnok (Smolnik, Kassa, Szlovákia) Régi bányászközség a Szomolnok (Smolník) patak völgyében, a Volovec hegységben (Pozsálló v.Ökörhegy). A stószi hegyekben álló Sarlós Boldogasszony templom 1735-ben épült, búcsújáróhely.

Tétszentkút (Győr-Moson-Sopron megye) 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Csodálatos gyógyulása után a forrás mellett egy kis kápolnát építtetett, ahol a Segítő Szűzanya képének egy másolatát helyezte el. A híre elterjedt és a folytatódó imameghallgatások révén vált Tétszentkút a Rába-köz egyik búcsújáró helyévé. Eredetileg a szentkúti kápolnában az oltár alatt volt a forráskút. A századfordulón omlásveszély miatt azonban betemették és a kút azóta kiszáradt.

Törökszentmiklós (Jász-Nagykun-Szolnok megye) A temető dombjára 1756–61: Fájdalmas Szűz-kpnát építettek. 1800 k. a temetőt megszüntették, a kpna telke 1894: került az egyhközs. birtokába. 1895–96: nagyobbították, 1900: fallal vették körül és lépcsőt építettek hozzá. 1948. V. 7–9: a Nagykunsági Mária Napok keretében helyezték el a főoltáron a XII. Pius p-tól kapott Fájdalmas Anya-szobrot, római kegyszobor másolatát. zarándokokra nagy hatással van a Szűzanya élethű arca, könnyes szeme és magának a ruházatnak a komor, bordó színű ábrázolása. A törökszentmiklósi kálvária-kegyhely főbúcsúja minden évben szeptember harmadik vasárnapján van.

Töröktopolya (Banatska Topola, Vajdaság, észak-Bánság, Szerbia) 1850-es évek elején, a mai templom helyén, a lakosság imaházat épített, amelyet egyben iskolának is használtak.
1854 végén az a hír terjedt el, hogy ebben az imaházban a Boldogságos Szűz képe jelent meg. Csajághy temesvári püspök elrendelte az ügy kivizsgálását. Jelenések sora követte az elsőt. Nagyboldogasszony-tp-át 1899: építették. Búcsúját Nagyboldogasszony napján tartják meg.

Vác-hétkápolna (Pest megye) Szarvas Boldogasszony, Kúti Boldogasszony és Hétkápolna: kegyhely Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán, közel a Duna-parthoz. A hagyomány szerint a Salamon kir-lyal háborúzó Géza és László hg-ek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. A hagyomány szerint Vác remete is itt lakott. László látomásában egy égből leszálló angyal a kir. koronát Géza fejére tette, ezzel jelezve, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, tp-ot építtet a Bold. Szűznek. A győztes csata után a felépítendő tp. helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. A kegykép ülő Napbaöltözött Asszony. Ősképe a pozsony-máriavölgyi kegyszobor. A 18. sz. első feléből, ismeretlen mo-i mestertől való, selyemre festett kép, ráapplikált fém koronákkal, angyalokkal, holdsarlóval.

Vágmagyarád (Modorfalva, Modranka, Pozsony, Szlovákia) 1647: Nagyszombat elővárosa, kegyhely. Lippay György esztergomi knk tp-ot és keresztutat építtetett, amely Nagyszombatban a klarisszák városfalon kívüli tp-ánál kezdődött, utolsó stációja Vágmagyarádon volt. Esterházi Pál szerint 1654: épült Mária lorettói házának másolata, amelynél sok búcsújáró nyert kegyelmet. A kegyhelyet az 1780-as évekig pálosok gondozták. Az eredeti kegyszobor – lorettói típusú álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézussal – a Thököly fölkelés idején eltűnt. Helyette Orbán Pálné, Alvinczy Éva 1689: a 2000: is meglévő lorettói szobrot adományozta. A kegyhely búcsúnapja május 26., annak emlékére, hogy a város 1683-ban ekkor menekült meg a töröktől.

Várhosszúrét-Buzgó forrás (Krasnohorska Dlhá Lúka, Rozsnyó, Szlovákia) Régi hazánk egykori Gömör és Kishont vármegyéjében, a rozsnyói járásban föllelhető kegyhely, ahol a szeplőtelen fogantatás, de különösképpen a Lourdes-i Szent Szűz tisztelete folyik.
A 19. század második felében létesült, miután néhány falubeli kislány, Szakali Júlia, Dóczi Mária és egy bizpnyos T: E. nevű leánygyermek az egyik májusi délután elmentek virágot szedni a Buzgó forráshoz. Egyszer csak Szakali Júlia a Szűzanyát vélte a fák között lebegni. A többiek azonban nem láttak senkit és semmit. Ma is elevenen él a környéken az a meggyőződés, hogy Júliának a Szent Szűz ezen kívül többször is megjelent. Júlia ezt későbbi szent életével is bebizonyította. A látomás a környék népét nagy lázba hozta és ennek nyomán megindultak a zarándoklatok. A forrás környékét kiépítették és azóta csodás gyógyulások is bizonyították a Buzgó vizének csodás erejét. Különösen szembetegség esetén tulajdonítanak neki rendkívüli hatást.

Vasvár (Vas megye) Szent Kereszt felmagasztalása domonkos konvent és tp. IV. Béla 1244: alapította. A tp-ban az 1490-es években vérző ostya-csoda történt, ezért VI. Sándor p-tól 1500. VI. 27: búcsúkiváltságot nyert. 1660: a tör-ök elpusztították. 1684: a rházat és tp-ot Széchenyi György újra alapította és pléb-ává tette. A szerz-ek Szombathelyről népesítették be. A tp-ot bővítették és átépítették, szentélye még őrzi a gótikus maradványokat. Idővel Szűz Mária búcsújáró hely lett. A kegyszobor a domonkos tp. egyik mellékoltáron állt, a szombathelyi domonkos-tp. Krinolinos Mária szobrának másolata: álló Boldogasszony, bal karján az áldást osztó kis Jézussal. Ismeretlen művész 18. sz. közepi alkotása.A Mária-tiszt. gyökerei a tör. időkre mennek vissza: az egyik menekülő szerz. bement a tp-ba búcsút venni Mária szobrától, és Mária arra kérte őt, hogy vigye magával. A szerz. a szobrot a közeli erdő egyik odvas tölgyfájába rejtette el. A visszatérő lakosok azonban nem találták meg. A később kivágott tölgyfa helyén bővizű forrás fakadt, víztükrében többször feltűnt a Mária szobor. A forrás mellett letelepedő remeték kpnát építettek Rózsafüzér Királynéja tiszt-ére. A 1700-as évek végén a forrásnál egy vak ember visszanyerte a látását, ekkor indult a búcsújárás. Vasvár búcsús kultuszában tehát szorosan összefonódik a Vérző Ostya, a Szentkút és az Olvasós Boldogasszony, a Rózsafüzér Királynéjának tisztelete. Fő búcsús ünnepei: Nagyboldogasszony és Kisasszony.

Vát-Szentkút (Vas megye) Vát határában, a településtől mintegy két kilométerre, a Répcelakra vezető út mellett, közvetlenül a sárvári leágazás után, egyszerű, háromkaréjos, sarkain támpillérekkel megtámasztott, cseréptetős kápolna áll. Több mint háromszáz év óta keresik föl zarándokok. Első templomát egy Nádasdy Tamás nevű főúr építtette 1720-ban. Nem sokkal ezután, 1734-ben Szűz Mária szolgáit (szervita atyákat) telepítettek le ide. Rendházat is építettek a számukra, de csak 1788-ig maradtak. II. József istentelen rendelkezései miatt kellett távozniuk. Később még a kolostor falait is lebontották. A Fájdalmas Szűz temploma azonban megmaradt és kegyhely jellege is mind a mai napig fönnáll. A kegyhely története: falu határában lévő forrás a 17. század második felében vált ismertté, ettől az időtől kezdve zarándokoltak a vízhez mind nagyobb számban, különböző betegségekben szenvedő emberek, gyógyulást remélve. Nádasdy Tamás is gyakran felkereste e környéket, hiszen az itt elterülő erdő kedvelt vadászhelyei közé tartozott. Egy szép napon a főúr éppen reggelijét fogyasztotta a tisztáson, mikor egy vak lován közeledő koldust pillantott meg. A szerencsétlen pára belegázolt a forrásba, melynek vize a szemébe fröccsent, és ettől kezdve az állat újra látott. A csoda hatására határozta el Nádasdy Tamás, hogy e helyen kápolnát alapít.

Vértessomló (Komárom-Esztergom megye) Búcsújáró hely a Boldogasszony tiszt-ére. Kegyképének prototípusa a bécsi kapucinusoknál látható, ikonográfiailag Galaktotrophousza, Maria lactans, Szoptató Madonna, Auxiliatrix Afflictorum, a Szorongatottak Vígasza. Mai Sarlós Boldogasszony-tp-a 1770: épült. A községet németek lakták és lakják, s a Semmling névből magyarosodott a Zsömle, a kegyképet ezért régebbi forrásokban Zsömlei Boldogasszony néven említették. 1736-ban Fahrer Krisztina polgárasszony megfesttette a bécsi kapucinusok templomában lévő, Kisdedét tejével tápláló Szűzanya kegyképének másolatát. Ezt az eredetihez érintette, s az óvári (Mosonmagyaróvár) kapucinusoknak ajándékozta. Innen hozta magával ezt a képet András páter vértessomlói remeteségébe.

Visnyó (Visnové, Trencsén, Szlovákia) Temploma 1514-ben gótikus stílusban épült. 1690 körül már ismert Mária-kegyhely sok zarándokkal. Kegyszobra a Boldogságos Szűzanya (trónon ülő, Szoptatós Madonna.) előtt számos csodás gyógyulás történt, híre messze földön elterjedt, annyira hogy 1714-ben kis könyvecske is jelent meg róla. A 18. század közepén egy gazdag körmöci polgár beteg leánya gyógyult meg itt. A család letelepedvén egy tágas kéttornyú barokk templom építését kezdeményezte. A templom 1769 és 1782 között épült fel. Fő búcsúja Sarlós (VII. 2.) és Kisboldogasszony (IX. 8.). A kegyszobornak a Garam mentéről ismerjük népi faragású változatait is.

Vodica (Bács-Kiskun megye) Máriakönnye kegykápolna, Segítő Szűz Mária kép. Bácska népeinek közös búcsújáró helye Bajától D-re. Eredetéről 18. sz-i legendák szólnak. Az egyik szerint egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a tájon. Farkasok támadták meg őket, de a közelben egy magas fán egy Mária képet pillantottak meg, s Máriához fohászkodva megmenekültek. A fa közelében két forrást vettek észre. Elhatározták, hogy a forrásokat saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszt. szentelik. Azóta az egyik forrásnál az ortodox szerbek, a másiknál a katolikus magyarok, németek, bunyevácok és szlovákok ájtatoskodnak. A másik legenda szerint egy vándorlegény pihent le a fa alatt, amelyen a Mária kép függött. Szomorú sorsán bánkódva azt vette észre, hogy a kép könnyezni kezd, s Mária könnyeiből forrás fakadt. A források mellé Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építtetett egy kis kápolnát. Ide is temetkeztek, sírkövük látható. A domboldalban kiépített forrásokhoz lépcsőn lehet lejutni. 1950 u. készült el a kálvária, s a tp. közelében álló Mária szobor. Fő búcsúja Kisasszonykor (IX. 8.) van.

Znióváralja (Klástor pod Znievom, Turóc, Szlovákia) Búcsújáró hely.Turóci Boldogságos Szűz Mária prépostság, IV. Béla kir. 1251: alapította. A jezsuiták fölelevenítették azt a hagyományt, hogy a tp. alapítója IV. Béla volt, s felújították a búcsújárást is. Kk-i eredetű táblaképe Balogh és Jordánszky szerint 1229-ből való, Patrona Nostra c-mel illették: hársfa deszkára festett, ülő Boldogasszony, jobb térdén Gyermekével, aki Anyja felé tárja kezeit; az Istenanyát angyalok koronázzák, mennyei seregek között; a Szentlélek kitárt szárnyú galambja Mária koronájának legfőbb ékessége.

Zólyom (Zvolen, Besztercebánya, Szlovákia) Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A fából készült kegyszobrot az erdőbe menekítették egy odvas fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen (1600 és 1820 között még hat kápolna épült) és egy kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.

Betűrendes gyűjtemény A-E
Betűrendes gyűjtemény F-L
Betűrendes gyűjtemény M-R
Betűrendes gyűjtemény S-Z

Magyarországi megyék szerinti lista

BARANYA MEGYE
Máriagyüd
Máriakéménd
Pécs-Havihegy
Szigetvár-Turbék

BÁCS-KISKUN MEGYE
Hajós
Hercegszántó
Pálosszentkút
Vodica

BÉKÉS MEGYE
Gyula

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
Bükkszentkereszt
Kács
Miskolc
Monok
Sajópálfala

CSONGRÁD MEGYE
Csongrád
Szeged-Alsóváros

FEJÉR MEGYE
Alsószentiván
Bodajk
Ercsi

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE
Csorna
Fertőszentmiklós
Győr
Hédervár
Kópháza
Máriakálnok
Osli
Röjtökmuzsaj
Sopronbánfalva
Szany
Tétszentkút

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

HEVES MEGYE
Bélapátfalva
Ecséd Szentkút-völgye, Szentlapos
Eger
Egerszalók
Gyöngyös-Alsóváros
Hanyi puszta

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
Jászberény
Kunszentmárton
Törökszentmiklós

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE
Csatka
Esztergom Bakócz-kápolna
Péliföldszentkereszt
Vértessomló

NÓGRÁD MEGYE
Hasznos
Hont-Csitár
Karancsság-Szentkút
Mátraverebély

PEST MEGYE
Budakeszi Makkosmária
Csobánka
Dobogókő
Máriabesnyő
Máriakutacska
Márianosztra
Solymár
Vác-hétkápolna

SOMOGY MEGYE
Andocs
Segesd

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE
Máriapócs

TOLNA MEGYE
Csicsó puszta
Szekszárd-Szőlőhegy

VAS MEGYE
Alsószölnök
Celldömölk
Vasvár
Vát-Szentkút

VESZPRÉM MEGYE
Bakonybél
Jásd
Kolontár
Sümeg

ZALA MEGYE
Búcsúszentlászló
Csatár
Homokkomárom

Szomszédos országok szerinti lista

AUSZTRIA
Boldogasszony (Frauenkirchen)
Fraknó (Forchtenau)
Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid)
Kismarton (Eisenstadt)
Lajtaszék (Stocing)
Lorettom (Loretto, Ausztria)
Máriafalva (Mariasdorf)
Pinkakertes (Gaas, Monyorókerék településrésze, Németújvári járás)
Rőtfalva (Rattersdorf)

HORVÁTORSZÁG
Almás (Aljmas)
Máriabisztrica (Marija Bistrica)

ROMÁNIA
Csíksomlyó (Csíkszereda)
Kolozsvár
Máriafalva, (Larguca, Sărcutza (Lărguţa, Bacău [Bákó] m.), Moldva)
Máriafölde, (Nagyteremia, Teremia Mare)
Máriaradna (Radna)
Mikháza (Călugăreni, Maros megye)
Nyárádremete, (Remete, Eremitu, Maros megye)
Remete (Pálosremete, Remeti, Máramaros)
Szent Anna-tó (Hargita megye, Tusnádfürdő)

SZERBIA
Bács (Bac)
Bácskeresztúr (Russki Krstur, Bácska)
Doroszló (Dosolovo)
Pétervárad (Petrovaradin, ma Újvidék városrésze)
Töröktopolya (Banatska Topola, Vajdaság, észak-Bánság)

SZLOVÁKIA
Abos (Obisovce)
Barka (Borka)
Dénes (Uhorná, Rozsnyó)
Dénesd (Jánosiková)
Hárskút (Lipovnik)
Kassa (Kosice)
Királyfa (Králová pri Senci, Pozsony)
Kisfalu (Mala Vieska)
Kistapolcsány (Topolcianky, Nyitra,)
Klátóc (ma Hajagos, régen Klokocsó, Klokocov, Kassa)
Körtvélyes (Hrusov, Rozsnyó)
Krasznahorka (Krásna Horka, Rozsnyó)
Lőcse (Levoce, Eperjes)
Máriakút, (Rafajóc, Rafajovce)
Máriatölgyes (Dubnica, Dubnica nad Váhom)
Máriavölgy (Marianka)
Nagyszombat (Trnava)
Nyitra (Nitra)
Óhegy (Staré Hory, Zólyom)
Pozsony (Bratislava)
Privigye (Prievidza, Trencsén)
Radvány (Radvan, Zólyom)
Rudnok (Rudnik, Kassa)
Sasvár (Sastin, Nagyszombat)
Szentantal (Antol, Svaty Anton, Selmecbánya)
Szomolnok (Smolnik, Kassa)
Vágmagyarád (Modorfalva, Modranka, Pozsony)
Várhosszúrét-Buzgó forrás (Krasnohorska Dlhá Lúka, Rozsnyó)
Visnyó (Visnové, Trencsén)
Znióváralja (Klástor pod Znievom, Turóc)
Zólyom (Zvolen, Besztercebánya)