Pannonhalma – Győrszentmárton – helynév előtt használatos elnevezések. A magyar múltban.

E terület elnevezésében is visszatérhetünk a magyar – mag – nép Kárpát-medencében való létének évezredes. – Évtízezredes – múltbani életére.
Itt is érvényes a teremtői tisztelet: a mag nép élőhelyén magáról a Föld – Anyán sem természeti, sem emberi alkotást el nem nevezett. Ezért vannak a régmúltból visszamaradt elnevezéseink, amit még a sötétség erői nem változtattak meg.
A mag nép gyökrendszerű, ragozó szavaiból alkottak. Ezek az elnevezések – Tomana elmélet – csak a mag magyar nép nyelvén értelmezhetőek. Megváltoztatásuk a teremtői tisztelet megtagadását jelenti. Már Árpád után ivadékai – főleg Taksonytól kezdődően – megszegték e szabályt. Azért is maradt meg a magyar nép emlékezetében a – Kárpát –medencében – erről az időszakról, s a későbbi Szent Istváni korszakról egy ellenszenv.
/A mai Budapest környéki települések elnevezései nagyobbrészt ezt tükrözik/
Ilyen Pannonhalma elnevezése is. Ha visszamegyünk az Árpád kor előtti időkre, előtűnik a valóság, mármint az említett teremtői tiszteletbőli elnevezés.
/Pannonhalma esetében nagy jelentőségű volt az un. Zsidó – keresztény hit mögött álló német – római – pápai – hatalomnak erőhatása./
Nem kell különösebb kutakodás, hogy e bizonyság elő ne táruljon. Igaz, hogy a zsidó
– keresztény erőszak a mag nép szent helyeiről kitúrta az igazi Jézus hitű magyar táltos
– Pálos – rendet, de a mélységben ott maradtak az igazi , ősi vallásra és teremtői elnevezésekre utaló jelek, elnevezések. A mag nép nyelvi gyökrendszerét vehetjük itt is alapul. A Pannonhalma elnevezés előtti Győrszentmárton a helynév. Egyes középkori források megemlítik még az Alsok elnevezést is. Ha figyelembe vesszük e három ismert elnevezést, kitűnik, hogy a magyar Gyökrendszerű szóképzésbe csak az Alsok elnevezés illeszthető bele. A Győrszentmárton olyan összetett fogalom, mely a zsidó – keresztény hit terjesztésében szerepet vállaló Márton nevű római – egyes források szerint hun – avar herceg nevének felhasználásával alkottak meg.
A másik, Pannonhalma szintén a rómaiakhoz kötődik . A rómaiak a Dunántúlt élelemszerzés – biztosítás – céljából szállták meg. Vannak olyan források, hogy az itt élő magyar néppel – szabirokkal , hunokkal , szerződést kötöttek a kenyérgabona és a bor biztosítására a légiók számára. Akár így volt, akár az előző szerint, ugyanolyan megszállók voltak itt , mint a későbbi tatár, török, Habsburg majd orosz hordák. Tehát a Pannon elnevezés a kenyérre utal – pan , az előbbi okfejtés alapján. Megállapíthatjuk mindkét elnevezésben római közreműködés van. Mondhatjuk érdek. A Szentmárton a zsidó – keresztényt, míg a Pannon az erőszakra, a rabszolgatartásra épülő Római Birodalmat szolgálta. Szent kifejezés az alapja lehet a mag nép e helyt történő megrabolásának. A magyar gyöknyelv e kifejezést nem használta. Jézus hitű táltosaink a „hét” kifejezést használták a mai értelembe vett szentség meghatározására. Ebből van – maradt fönn – napjainkban is, ma is használatos fogalmunk sok számban. Pl: a naptári időszakot jelölő hét szavunk. A zsidó – keresztény vallás szerint – a Sumér Teremtésmítosz átmásolása után – a hetedik napot az Úr megszentelte. Így lett mind szentség. Továbbá: mind a káromkodásban, mindpedig a gyermekmesékben
– mondákban – maradtak fönn legjobban az ősi nyelvi kifejezések. Káromkodásban a „hétszentség” szavunk már az új zsidó – kereszténynek és régi ősi hitnek az összekapcsolása. A hét – el a régit használjuk, de a szent – el már új vallási kifejezéssel is megerősítjük. Továbbá – Nagyon sok helynév van széles e földkerekségen – többek között a Kárpát – medencében is – ahol ősi vallás szerinti”hét” – szent – helyeink vannak, ill. voltak. Ezek nagyobbrészt az ősi „ Fény – vallás” szerint természetes, vagy megalkotott magaslatok, ahol az életet adó Napot, a fényt, azon túlmenően a Teremtőt tisztelték.
/ Jézus is a Tábor – hegyen tisztelte a Teremtő Atyát /(Hetényegyháza – Hét – iny
– egyház. Csodálatosan megőrizte az ősi nyelvünk a „hét” – Szent – helyet. A „ hét” iny
– el körbevett. Az egyház kifejezés hozzákapcsolva ugyanaz, mint a hétszentség. Zsidó
– keresztény hatású, tehát duplázza a fogalmat.
(Az iny a magyar szógyök szerint körbevevőt jelent. Pl : fog – iny stb. )
Pannonhalma dombja az ősi mag nép imádkozó helye volt. Ezért is települt rá a Szent István – i megszálló római zsidó – keresztény egyház. Bizonyíték az ősi, fönnmaradt elnevezésben van. Nevezetesen Écs és Ság falunevekben. A hely tehát szent – vagyis „hét” hely. Mondhatjuk a régi mag nép nyelvén HÉTSÁG. (v. ö : jó – ság , igaz – ság stb) Hétság a halom és környéke. Idők folyamán – talán a Szent István – i időszak ellenében a nép megőrizte a régi fogalmat. Talán tudatalattijában. A lágy H – t elhagyva, vagy nem ejtve

É T S Á G.

Hasonulással

É T C S Á G.

A hely két részre választva É T C S és S Á G. É C S, S Á G.

Ez a Teremtő üzenete, ez az igazság.

Mészáros Árpád